Idén augusztusban 156 mikroműanyag-részecskét mértek ezer liter Tisza-vízben, ami emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. A kimutatott mikroműanyagok 80 százaléka polietilén volt, a legelterjedtebb típusú műanyag.

A különböző vízi élőlényekben gyulladásos folyamatokat okozhatnak a mikroműanyagok – mondta az Átlátszónak dr. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző Eurofins Environment Testing Hungary Kft. ügyvezetője.

A PET Kupa idei versenyén Balsa és Tiszadob között öt nap alatt 2183 zsáknyi, összesen kilenc tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Ez több, mint az orosz-ukrán háború előtti, 2021-es mennyiség, amikor hat tonna szemét került ki a folyóból a Felső-Tiszán. A PET-palackok 2,4 tonnát tettek ki, ami térfogatban a legnagyobb részarányt jelentette.

A hulladék nagyjából fele Ukrajnából, másik fele Romániából érkezik. Bár Románia uniós tagállam, a szakértők szerint korábbi időszakokból rengeteg műanyag maradt az ártereken, amelyet most a folyó sodor le. Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének igazgatója szerint „a probléma nagyjából húsz évvel ezelőtt jelentkezett először”.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2019-ben állította üzembe azt a gépparkot, amellyel árhullámok idején kivonulnak és kiterelik a szemetet. Ugyanebben az évben létrehozták a hat kamerából álló hulladék-előrejelző rendszert is, amelyet uniós forrásból, 1,28 millió euróból építettek ki. Az elmúlt években 120–150 köbméternyi hulladékot gyűjtöttek össze évente.

A központi vízügyi igazgatóság nem engedélyezte a forgatást és írásbeli kérdésekre sem válaszolt. Hankó szerint évente körülbelül 200 millió forintot költ a magyar állam a Tisza hulladékmentesítésére. Lejjebb, a kiskörei vízerőmű előtt akár több ezer négyzetméteres hulladékszigetek is feltorlódhatnak.

A PET Kupa társalapítója, Molnár Attila Dávid úgy véli, a helyzet kezelése folyamatos, egész éves munkát igényelne. Olyan sok a műanyag, hogy tényleg arra lenne szükség, hogy egész évben menjen a profi takarítás. Hozzátette: a gyerekeik számára már műanyagmentes folyót szeretnének hagyni.

A mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásai még nem ismertek teljesen. „Már az emberi szervezetben is előfordulnak mikroműanyagok, de nem tudjuk még pontosan, hogy milyen hatással vannak a humán egészségre” – mondta dr. Bordós.

Az ukrajnai háború a folyótisztító munkát is nehezíti. „A háború előtt azt mondtuk, hogy körülbelül tíz év alatt meg tudjuk oldani ezt a problémát. Most még mindig azt mondjuk, hogy tíz év, hogyha most befejeződik a konfliktus” – fogalmazott Hankó Gergely.

Molnár szerint a zöld ügyek a háború kitörése óta háttérbe szorultak, és sok kárpátaljai önkéntes már a fronton harcol. „Azok az emberek, akik velünk folyótisztító akciókon részt vettek, azoknak egy része már a fronton van, de olyan is van, aki már nem él” – mondta.