
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szegedi Hiradó, 1922. augusztus 8. – Most, a nagy világégés után, amikor minden százkoronást (haj! hol vannak már a régi jó krajcárok!) a fogunkhoz kell vernünk, hogy megélhessünk, amikor milliók és milliók nyomorognak rongyos ruhában, szakadt cipőben és korgó gyomorral, szóval épen most, a nagy nyomoruság idején, ebben az istenverte világban, a mulatóhelyek és kávéházak forgalma óriási mértékben megnövekedett.
Hiszen napról-napra halljuk, hogy van itten minden földi jó, valóságos paradicsomban élünk, csak éppen egy kis pénz kell, esetleg egy pár ropogós frank vagy dollár, amivel meg lehessen fizetni. És ez tényleg igy is van. Szeged tehetősebb rétegei éppen ugy folytatják a régi, háboru előtti ingadozást, mint ha mi sem történt volna. Sőt nem csak a pénzes emberek, mindenki, akinek egy pár megtakaritott százasa van, megy szinházba, moziba, jár kávéházba, korcsmába, vagy más mulatóhelyekre.
Köztudomásu az is, hogy az utóbbi időkben a táncolók száma is erősen megszaporodott. Valóságos táncőrület lepi meg az embereket a háboru óta, van shymmi, one step, macsics, trokerador és még Isten tudja mi minden, aminek eddig hirét is alig hallottuk. És folyik a mulatság vigan, táncolunk a gazdasági összeomlás vulkánjai felett, mint ahogy egy francia iró mondta a nagy forradalom idején.
Végigjártuk Szeged legelőkelőbb kávéházait, ahol a napi forgalomról a következő adatokat szereztük be: A legnagyobb forgalma a Korzó kávéháznak van, majd az Emke-,Tisza-és Russ kávéházak következnek. A Belvárosi-mozi napi forgalma 3500–4000 személyre tehető, a Korzó-mozi forgalma is legalább ugyanennyi. Természetesen ezek az adatok nagyon is szubjektivek és hozzávetőlegesek, mégis megállapithatjuk belőle a mulatóhelyek forgalmának óriási mértékben való emelkedését. Hozzávéve a már felsorolt adatokhoz még az éjszakai mulatóhelyek erősen megnövekedett forgalmát is megállapithatjuk, hogy Szeged sohasem vigadott annyit és olyan jól, mint most, a 7000 koronás buza idején.
Ez a cikk eredetileg a Szegedi Hiradó című lapban jelent meg 1922. augusztus 8-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.













