100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az idei első félévben a megyei jogú városok közül Szegeden adták ki a legtöbb lakásépítési engedélyt: több mint 550 új otthon építését hagyták jóvá – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A megyei jogú városokban összességében 3,3 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. Szeged mellett kiemelkedő még Székesfehérvár, Debrecen, Nyíregyháza és Pécs, mindenhol bő 200 új lakásra adtak engedélyt.
A dél-alföldi régió összességében is kiemelkedett, itt 122 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma
az előző év azonos időszakához képest. Ezzel a térség a főváros és Közép-Dunántúl (22 százalék) mellett az egyetlen, ahol növekedést regisztráltak. A többi régióban visszaesett a lakásépítési kedv. A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon történt, ahol 41, illetve 39 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első fél évében.
A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,2 százalékkal több, összesen 4451 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1396 volt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint.
Ugyanakkor a már átadott új lakások száma országosan csökkent, így a Dél-Alföldön is: Pest régió 1, továbbá Nyugat-Dunántúl 5,7 százalékos növekedésén kívül a többi régióhoz hasonlóan itt is kevesebb új otthont adtak át, mint egy éve. A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,1 százalékkal) az átadott lakások száma.
A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 33 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60 százalékról 67 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
A KSH közölte: az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 7,1 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 négyzetméterrel 93,5 négyzetméterre mérséklődött a 2024 első fél évihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 négyzetméter volt.
A jelentésből az is kiderül, hogy az értékesítési céllal épített lakások aránya 66, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, 6,7 százalékponttal.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak. Budapesten 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszaki 3,8-szerese. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80 százaléka négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.
