100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az Európai Befektetési Bank vezetése támogatja a magyar kormány által tavaly szeptemberben benyújtott, 1 milliárd eurós hitelkérelmet, és azt javasolja az EIB tulajdonosi testületének, hogy az őszi ülésen hagyja jóvá az összeget – tudta meg a Szabad Európa. Az uniós pénzintézet közleménye szerint a végső döntést a tagállami delegáltakból és az Európai Bizottság képviselőjéből álló testület hozza meg.
Ez az a hitel, melyből többek között a Szeged–Kiskunfélegyháza vasúti vonalszakaszt újítanák fel, akár már idén elkezdve a munkákat.
A Szabad Európának egy névtelenül nyilatkozó forrás azt mondta, az őszi procedúra már csupán formalitásnak számít, mivel a testület rendszerint elfogadja a menedzsment által javasolt kérelmeket. A hitelkérelem érdekessége, hogy – a Szabad Európa információi szerint – Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője is levelet írt az EIB-nek, amelyben kérte, hogy folyósítsák az összeget a magyar kormány számára.
Korábban a kormánysajtó azzal vádolta a politikust, hogy akadályozza az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak. Lázár János egyenesen Magyar Pétert és a Tisza Pártot hibáztatta pár hete azért, mert az Európai Beruházási Bank határozatlan időre elhalasztotta döntését a Magyarországnak nyújtandó vasúti fejlesztési hitel ügyében.
A tervek szerint az első ütemben mintegy 500 kilométernyi vasútvonalat újítanak fel. A beruházási program részeként 119 kilométeren megszüntetik a lassújeleket, valamint 490 kilométernyi pályát korszerű, központi forgalomirányítási rendszer alá vonnak. Lázár célja, hogy a vasúti közlekedés hatékonysága és megbízhatósága érdemben javuljon.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a hitelkérelem benyújtását tavaly szeptemberben jelentette be egy Facebook-bejegyzésben: „Nem várunk tétlenül addig sem, amíg Brüsszel kifizeti a Magyarországnak, közte a magyar vasútnak járó pénzeket.” Lázár közlése szerint az 1 milliárd eurós hitel mellé a magyar állam ugyanekkora összegű forrást biztosít, így összesen 800 milliárd forint áll rendelkezésre vasúti beruházásokra.
