100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori címével és Semmelweis-érmével tüntették ki Karikó Katalint hétfőn. Az elismerést Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora és Cristoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója adta át a Nobel-díjas kutatónak.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem a Semmelweis-érmet az egyéni életművek és kollektív teljesítmény iránti megbecsülés kifejezéseként adományozhatja. Az ünnepségen a Szegedi Tudományegyetem professzora személyes ajándékként egy Klimt-festény reprodukcióját is átvehette Markus Müllertől.
Karikó Katalin beszédében elmondta, a felfedezések az akadémiai szektorból indulnak, és hosszú folyamat vezet addig, míg egy engedélyezett gyógyszer elkészülhet. Szavai szerint, azonban ennél is többre van szükség, fontos az új felfedezések társadalmi elfogadtatása is. A tudósoknak képezniük kell a társadalmat, bemutatni, mivel foglalkoznak és a tudományos eredmények miként válnak az emberiség hasznára.
A professzor előadásában saját pályafutását is bemutatva részletesen kitért arra a folyamatra, amely az RNS 1961-es felfedezésétől a Covid-19 elleni vakcina bevezetéséig eltelt. Mint mondta, középiskolásként azért választotta egyetemi tanulmányai helyszínéül Szegedet, mert a városban nyílt meg a biológiai kutatóközpont. Kutatói pályája is ott, a lipidlaborban indult, majd hamarosan RNS-kutatással kezdett el foglalkozni.
Harmincévesen, azt követően, hogy elvesztette munkáját Magyarországon, az Egyesült Államokba költözött. Kutatásai kezdetben az antivirális szerek irányába mutattak, mert a 1980-as évek közepén a HIV jelentette a legnagyobb közegészségügyi kihívást. Karikó felidézte, Drew Weismann-nal közösen végzett kutatásaik során azt tapasztalták, hogy a bejuttatott mRNS gyulladásos folyamatokat indít el. Hosszú munkával sikerült kidolgozniuk a módosított mRNS-en alapuló eljárást, amely nemcsak, hogy nem okoz gyulladást, hanem tízszer több fehérje is termelődik a molekula alapján.
Karikó szerint az mRNS-technológia lényegesen egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, mint a fehérjéken alapuló terápiák. Jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik. Már a Covid-19 megjelenése előtt is végeztek ilyeneket, de a pandémiát követően került az eljárás a tudományos érdeklődés fókuszába, tette hozzá.
A kutató a mintegy kilencszáz fős – egyetemi oktatókból és hallgatókból álló – közönségének úgy fogalmazott, „kivételezettek vagyunk, hogy itt lehetünk és tudománnyal foglalkozhatunk, ezért amikor lehetőségünk van rá, köszönetet kell mondanunk szüleinknek és tanárainknak ezért”.
Szintén hétfőn a Josephinumban, a Bécsi Orvostörténeti Múzeumban Karikó Katalin életéről és kutatásairól nyílt kiállítás Forever Forward (Örökké előre) címmel, írtuk korábban. Markus Müller, a múzeumot fenntartó Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora úgy fogalmazott, Karikó Katalin a tudomány ikonja, és egyben egyedülálló példaképe a kitartásnak.
Ekkor a kutató arra a felvetésre, hogy a Trump adminisztráció az USA-ban megvonná az mRNS-sel kapcsolatos kutatási programok támogatását, hangsúlyozta, ez a tudományos munka ennek ellenére is folytatódni fog, ha nem az Egyesült Államokban akkor Európában. A tudós szólt a média és a kutatók közös felelősségéről is abban, hogy közérthető formában bemutassák a tudomány eredményeit a közvéleménynek.
