A Magyar Nemzeti Bank ügye már rögtön a szegedi közgyűlés pénteki ülésének elején szóba került. Mihálik Edvin javaslatára ugyanis nem szavazták meg a fideszes Polner Eörs felügyelőbizottsági tagságát a Szegedi Vízmű Zrt.-ben. Az újszegedi képviselő egyben arra kérte a Fideszt, hogy olyan személyt delegáljanak a következő közgyűlésre, akivel kapcsolatban nem folyik büntetőügyben nyomozás. A szegedi Fidesz frakcióvezetője ugyanis a Pallas Athéné Meritus Domini alapítványnak (PADME) már a kezdetek óta az egyik felügyelőbizottsági elnöke volt.

Polner tavaly levélben tájékoztatta az MNB akkori elnökét, Matolcsy Györgyöt arról, hogy a PADME Alapítvány „cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlenül veszélyeztetve van”. Az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban az Állami Számvevőszék is tett megállapításokat, és a Mihálik által csak a „világtörténelem legnagyobb bankrablásaként” emlegetett ügy során több 100 milliárd forint közpénz vándorolhatott Matolcsy György jegybankelnök családjának és barátainak kezébe.

Mihálik felszólította a frakcióvezetőt, magyarázza meg, hogy mire vett fel havonta 1,3 millió forintot 5 éven keresztül, ha nem tűnt fel neki az, hogy eltűnt 500 milliárd forint. Polner válaszában korábbi állítását megismételve azt mondta, a PADME felügyelőbizottsága minden esetben jogszerűen és törvényesen járt el.

A vendéglátóhelyek és a szeszes italt árusító üzletek éjszakai nyitva tartását szabályozó szegedi rendelet hatályon kívül helyezését indítványozta a Fidesz. A rendeletről a Szegederen is írtunk, Mihálik Edvin, a Szeged Jövője Frakció vezetője a Szegeder kérdésére akkor azt mondta, nem az a célja a rendeletnek, hogy „kicsináljon vendéglátóhelyeket”. Tóth-Benedek Csanád, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szegedi elnöke később törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnál.

A közgyűlés februárban döntött arról, hogy az ilyen boltok és szórakozóhelyek csak állandó vagy eseti engedély birtokában tarthatnak nyitva 23 óra és reggel 6 óra között, a többlakásos épületekben pedig – engedély nélkül – már 22 órakor be kell majd zárniuk. Engedélyt olyan egység kaphat, amely korábban fél évig panaszmentesen működött, az üzemeltetőnek pedig vállalnia kell, hogy biztosítja az üzlet előtti közterület tisztán tartását, gondoskodik a vendégek zavaró magatartásának és közterületi alkoholfogyasztásának visszaszorításáról.

Fekete Márton fideszes képviselő szerint Szegeden látszatdemokrácia van, hiszen a kocsmarendeletnél és az éjszakai járatok indításánál sem volt előzetes egyeztetés az érintettekkel, és a szegedieket nem vonták be a döntésbe. Ugyanakkor adathalászatnak nevezte az éjszakai buszok útvonaláról szavazó aláírásgyűjtést, melyet Mihálik Edvin kezdeményezett.

Farkas Levente fideszes képviselő arra hivatkozva kérte a rendelet hatályon kívül helyezését, hogy álláspontja szerint teljes körű vizsgálatra lenne szükség annak megállapításához, hogy a szabályozás valóban a város érdekeit szolgálja-e. Korábban nem volt érvényben ilyen rendelkezés, és nem merült fel olyan érdemi probléma, amely a korlátozások bevezetését indokolta volna, érvelt.

Szegedi kocsmarendelet: ennyi volt,
tényleg bezár minden este 11-kor?

A szabályok szerint a nyitvatartási engedély akkor tagadható meg, ha az adott kereskedelmi egységnél rendőri intézkedés történt vagy elmarasztaló jegyzői döntés született a lakosság pihenéshez való jogát sértő incidens miatt. A rendelet azonban nem szabja meg a vizsgálandó időtávot, a jegyzői hivatalnak pedig több mint kétszáz kérelem esetében május 15-ig csupán egy hónapja lenne a szükséges adatok beszerzésére, hívta fel a figyelmet a képviselő.

Martonosi Éva jegyző erre válaszul elmondta, a polgármesteri hivatal márciusban elküldte a formanyomtatványokat az érintett vállalkozásoknak. Azok a cégek, amelyek ezt a nyilatkozatot visszaküldik, két-három napon belül megkapják az engedélyt. Botka László polgármester szerint szó sincs kocsmazárról. Az érintett vállalkozások közül eddig néhány esetében merült fel probléma, közülük több is zajterhelést csökkentő beruházást indított el. Minden vállalkozás, amely kérelmezi az éjszakai nyitva tartást, az megkapja az engedélyt, a feladatuk betartani a szabályokat, folytatta.

A képviselői indítványt végül nem vette napirendre a közgyűlés.

A képviselők a Körtöltés mentén lévő erdőterületek fennmaradása, védelmi jellegének megerősítése érdekében mintegy 9,2 hektár nagyságú közjóléti rendeltetésű erdőterületet, valamint 3700 négyzetméternyi kereskedelmi szolgáltató területet véderdővé minősítettek.

A véderdőről szóló vitán Korponyai Ernő és Botka László egykori kihívója, Fülöp László is arról beszélt, hogy a városnak a Gogol utca összes fáját sikerült kiirtani, valamint a Kállay ligetben is nagy ritkítást végeztek, és a Szent Gellért fórum melletti véderdő szemetes. Korponyai szerint fokozatosan kéne fákat vágni, mire Botka László azt mondta, teljesen tájékozatlan a képviselőtársa. Ezután Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester magyarázta el, mit miért csinált a város. A szemétről Botka megjegyezte, állami tulajdonú az erdő, így nem az ő feladatuk a takarítása. Mihálik Edvin szerint ők szóltak a tulajdonos Dalerdnek, kitakarítják az erdőt, ám nemleges választ kaptak.

A közgyűlés tavaly novemberben döntött arról, hogy a kormányhivatal felhívása ellenére nem változtatják meg 5 utca elnevezését. A kormányhivatal bírósághoz fordult, a törvényszék kötelezte az önkormányzatot a közterületek átnevezésére. Így a Gorkij utca a Mozsár utca, a Wallisch Kálmán utca pedig a Kálmán utca nevet kapja. Három utcanév alá azonban magyarázó tábla kerül, amelyek alapján az Erdei Ferenc utca névadója a szociológus helyett a szerencsi vár helyreállítását irányító építész, a Löwy Sándor utcáé a börtönben elhunyt ifjúkommunista helyett az orvos, a Vadas Márton utcáé pedig a pártmunkás helyett a műkorcsolyabajnok.

A közgyűlés döntése értelmében a Kövér Béla Bábszínházat 2030 nyaráig a jelenlegi igazgató, Kiss Ágnes irányítja majd. Arról is döntöttek, hogy a Dóm téren, a Nemzeti Emlékcsarnokba, az egyetem farmakológiai intézetének bejárata mellé kihelyezik Dávid Lajos gyógyszerészprofesszor, az orvosi kar egykori dékánjának emléktábláját, aki az Actio Catholica szegedi világi elnökeként a vészkorszakban számos zsidó származású kollégája mellett állt ki és mentette meg őket.