Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásával ütközhet a magyar kormány azon terve, hogy MI-alapú arcfelismerő rendszert alkalmazzon a Pride-résztvevők azonosítására – írja a HVG a magyar gyülekezési törvény március 18-án elfogadott módosítása kapcsán. 

Brando Benifei, az Európai Parlament mesterséges intelligencia szabályozásáért felelős bizottságának vezetője az Euronewsnak nyilatkozva kifejtette, hogy az EU adatvédelmi szabályai és a 2024 augusztusában elfogadott mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet egyaránt tiltják az MI-alapú arcfelismerés alkalmazását békés tömegrendezvényeken. A technológia kizárólag olyan esetekben alkalmazható, amikor gyilkossági ügyben vagy terrorcselekményekhez kapcsolódóan keresnek személyeket. 

Az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a magyar hatóságok gyakorlatának jogszerűsége attól is függ, hogy az arcfelismerő rendszert valós időben vagy utólagos elemzésként alkalmazzák-e.

A rendőrség tájékoztatása szerint Magyarországon az arcfelismerő rendszert 2016 óta használják, és annak működését szigorú jogszabályok szabályozzák. Az arcképelemzési eljárást a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ végzi, és az csak meghatározott célokra alkalmazható.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy az arcképelemzés folyamata nem teljesen automatizált. A rendszer nem azonosítja önállóan a személyeket, hanem egy valószínűségi alapon működő algoritmus segítségével javaslatokat tesz az adatbázisban szereplő arcképek egyezésére. Ezeket a találatokat minden esetben szakértők elemzik, akik az antropológiai sajátosságok alapján végzik az összehasonlító vizsgálatot. Az anonimitás biztosítása érdekében a szakértők nem férnek hozzá a vizsgált személyek egyéb azonosító adataihoz, és az elemzések eredményét kizárólag technikai kódok formájában továbbítják az igénylő szerv felé. Míg elemzéseik néhány évvel ezelőtt 70%-os pontosságot mutattak, ma már 90% fölötti eredményt könyvelhetnek el. 

Mint írták, ettől lényegesen különbözik az a protokoll, amelynél egy adott helyszínre az oda belépésre jogosultak azonosítása történik. Mivel e folyamatnál egy konkrét és zárt adatbázisból származó adatokkal kell összevetni arcképeket, ezért az eredmény gyakorlatilag 100%-os.

A rendőrség szerint az MI-n alapuló arcfelismerést kizárólag jogsértések feltételezett elkövetőinek azonosítása céljából alkalmazzák. Az eljárás során az NSZKK által szolgáltatott adatokat nem önálló bizonyítékként kezelik, hanem egyéb nyomozati módszerekkel együtt értékelik ki. A magyar rendszer a közlemény szerint abban is különbözik számos külföldi példától, hogy nem küld automatikusan találati értesítést a lekérdező hatóságnak, hanem minden esetben emberi ellenőrzés szükséges az azonosítás véglegesítéséhez.