Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, július 17-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók!

A héten én fogok beszámolni arról, milyen témákkal foglalkoztunk a héten. Riportot készítettünk álláskeresőkkel, foglalkoztunk a vízi elővilággal és a gyakran napirendre kerülő BYD-val.

Tartsanak velem, és nézzük meg, mi történt Szegeden és környékén július 10. és 16. között!

1. Reményvesztett pályakezdők és a munkaerőhiány

Míg a műszaki és szakmunkás területeken jelentős munkaerőhiány van, a jellemzően irodai és adminisztratív munkakörökre jelentkező friss diplomások nemigen válogathatnak a lehetőségek közül Szegeden. Az elmúlt héten fiatalokkal beszélgettünk, akik arról számoltak be, hogy a térségben kevés a felhozatal a munkahelyek terén, sok munkáltató indoklás nélkül elutasít, ha egyáltalán visszajelez, így akár több száz jelentkezés eredménytelenül végződik. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a cégek általában tapasztalt munkaerőt keresnek, ám tapasztalatot munka nélkül szinte lehetetlen szerezni. Különösen érinti ez a bölcsész- és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezőket.

Ennek az összetett problémának gyökere a strukturális munkanélküliség, miszerint a munkavállalók képességei és a munkáltatók által elvárt készségek nem egyeznek meg. Az utóbbi időben a BYD és a Rheinmetall térnyerésének eredményeképpen egyre nagyobb szerepet kapott az ipar, de ennek a teljes munkaerőpiacra gyakorolt hatása egyelőre még nem érzékelhető. Az viszont bizonyos, hogy az elkövetkezendő éveknek nem az lesz a döntő kérdése, hogy munkaerőhiány vagy munkanélküliség jellemzi-e a térséget, hanem az, hogy mennyire lesznek összahangban a munkáltatói és munkavállalói igények.

→ Elolvasom a teljes cikket

2. Elvesztette szőke jellegét a Tisza

A Tiszát a jelentős mennyiségű agyagásványos lebegtetett hordalék festette „szőkére”. Ez azonban az elmúlt másfél évtizedben megváltozott. A vízjárás kiegyensúlyozottsága, a vízállás, a vízhozam, a vízgyűjtő aktuális állapota és az egyes folyószakaszokon végzett beavatkozások miatt lecsökkent a hordalék mennyisége, ez pedig nemcsak a folyó jellegzetes színét változtatta meg, hanem az élővilágra is komoly hatással van. Először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a parajdi sószennyezés befolyásolta-e a kérészek számát, azonban a megkérdezett szakértők szerint a hordalékhozam csökkenése sokkal inkább meghatározó tényező. A hordalékban lévő elhalt növényi anyagok ugyanis közvetett módon az itt fejlődő kérészlárvák táplálékellátásához is hozzájárulhatnak.

Ezzel szemben a másik véglet, a túl sok hordalék sem kedvező az élővilágnak. A nagy mennyiségű lebegtetett hordalék és a lerakódó iszap eltömítheti a kopoltyúkat, mechanikai sérüléseket okozhat a vízi élőlényeknek, a fényviszonyok romlása pedig befolyásolja a zsákmányszerzést, amely a faj élőhelyének beszűküléséhez vezet.

→ Elolvasom a teljes cikket

3. Három és fél kilométeres magánút a BYD-nak

A BYD szegedi gyárában várhatóan napi ezer autó fog elkészülni, melyek jelentős részét a kiskundorozsmai vasútállomásról fognak elszállítani. Éppen ezért az állomás jelenleg is fejlesztés alatt áll, de a továbbiakban épülni fog még egy 3,5 kilométeres, közforgalom elől elzárt magánút az autógyár és a vasút között, melyhez két felüljáró is fog tartozni. A gyár vasúti logisztikai kiszolgálását a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s fogja végezni, annak ellenére, hogy a korábbi híresztelések még arról szóltak, hogy a német Metrans épülő szegedi terminálja kap kulcsszerepet.

→ Elolvasom a teljes cikket

4. Vasúttörténeti örökségek a rendezőpályaudvaron

Talán sokan még csak a vonatablakból látták a 140 éves Szeged-Rendező pályaudvart, valójában ez nemcsak egy forgalomirányítási központ, hanem egy igazi vasúttörténeti örökség. Itt őrzik az 1901-ben gyártott MÁV 370-es gőzmozdony egyikét, de a Múzeumok Éjszakáján bemutattak más régi mozdonyokat, többek között a 2000 lóerős szovjet gyártású Szergejt és az 1800 lóerős magyar gyártású kistestvérét, a Csörgőt. Ez utóbbi a furcsa csörgő hangjáról kapta a becenevét, a vasútbarát körökben ennek fejlettebb változatát Hörgőnek hívják. A látogatók működésben is láthatták a jellegzetes formájáról elnevezett, fekete füsfelhőt kibocsátó Púpost is, emellett a nyolcvanas évek óta gyártott Szöcskét is, amely szórványosan még ma is működik a szegedi rendezőpályaudvaron.

→ Elolvasom a teljes cikket

A hét képe

Habár a héten éppen a Tisza szőkeségének elhalványulásáról írtunk, Ocskó Feri a  Tisza és a Maros találkozásánál készült fotója mit sem sejtet ebből. A fekete-fehér kontrasztos kép egyszerre áraszt nyugalmat, miközben a víz folyamatos sodrása és a kajakozók sziluettje mozgásban tartja az egész kompozíciót. Minél tovább nézzük a képet, annál bizonytalanabbá válik, hogy a kajakosok felénk tartanak-e, vagy éppen távolodnak tőlünk.

Ezek történtek még

1. Miközben Orbán Viktor a demokráciát temeti a VB-n, Gulyás Gergely lemondott a Fidesz frakcióvezetéséről
2. Szijjártó lemondása után nemzetközi vezetői pozíciót kapott a BYD-nál, Orbán biztatja, Toroczkai bírálja, Magyar morális és jogi vétségekkel vádolja
3. A Fidesz-bojkott és a Mi Hazánk nemleges válasza ellenére megszavazták az Alaptörvény-módosítást, már csak Sulyok aláírására várunk
4. Hiába esett az eső, Szeged környéke a legszárazabb országos szinten
5. Miután a nem túl szerencsés Guller Zoltán kirúgták, dr. Olajos Marcell lett a Szerencsejáték Zrt. új elnöke, de a MÁV igazgatóságánál is változások következnek
6. A szélenergia hasznosítása nagyon fontos, amennyiben ez nem ártalmas a térség madarainak – a Madártani Egyesület térképet készített, amely segítheti a természetvédelmi szempontok figyelembevételét
7. Idén már a harmadik híd munkálatai kezdődnek el Temesváron, ami persze nagyobb város Szegednél és a folyója is kisebb
8. A korábbi tilatkozás ellenére mégis befizette Hódmezővásárhely a szolidaritási adót