„184 kilométer 70 perc alatt” – utalt a Belgrád–Szabadka gyorsvasútra Márki-Zay Péter egy interjúban. A vásárhelyi polgármesterrel Kuhár Bence vasútbarát beszélgetett, ahol az is elhangzott, hogy ez körülbelül az a távolság, melyet a Szeged–Budapest InterCity 2,5 óra alatt tesz meg. Ellentétben viszont a szerb szakasszal, mely az ország három legnépesebb városát köti össze, a kínaiak a jóval kevésbé jelentős kelebiai vonalat fejlesztették, nem pedig a szegedit, ahol több jelentősebb várost – Cegléd, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged – is érint a vonal, véli Márki-Zay.

Az ellenzék egykori miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott, a sajtóban megjelentek szerint már maga Orbán Viktor miniszterelnök is azt kérte a kínaiaktól, hogy a fejlesztés „az egyetlen értelmes szegedi vonalon” menjen – hiszen tehervonatoknak ez nem kerülő –, de „Orbánnak azt mondták, hogy kuss!” Márki-Zay szerint így a „hiperszuverén” Orbán abba se tudott beleszólni, hogy a magyar pénzből, vagyis kínai hitelből épülő vasútnak „értelmes, vagy pedig egy csak a kínaiakat szolgáló értelmetlen” vonala legyen.

Ez azonban nem teljesen így volt, korábbi hírek szerint nem a vonalvezetésen akartak Orbánék változtatni, hanem technikai kérdésekben, hogy nyugati cégek is beszállhassanak a projektbe. A Telex forrásai szerint akkoriban Dávid Ilona volt MÁV-vezér és Homolya Róbert egykori közlekedéspolitikai államtitkár is aktívan lobbizott, hogy a Szeged–Kecskemét vonalat építsék újra,

a politika mégsem volt nyitott erre az ötletre.

Később viszont, amikor Szegedre jelentette be első európai gyárát a kínai BYD elektromosautó-gyártó, hirtelen a politika is észrevette a várost a térképen.

Márki-Zay a vasútvillamosok sárgítását logikus lépésnek tartja, szerinte már régen meg kellett volna lépni. „Sajnos a villamos sárgításán hamarabb lehet segíteni, mint az emberek figyelmetlenségén” – utalt arra, hogy más vélemények szerint mindez nem megoldás az autóvezetők figyelmetlensége ellen. Úgy érvelt, még a teljesen sárga szegedi 2-es villamossal is kevesebbet ütköznek, mint a szürke orrú tram-trainnel. Szerinte az sem véletlen, hogy míg a mentőautók régen fehérek voltak, most már sárgák.

A Volánbusz-perek kapcsán is részletesen beszámolt a polgármester, a témáról a Szegedernél Koller Hanna kollégám írt bővebben. Ekkor jött szóba az is, hogy Márki-Zay polgármestersége idején alaposan megreformálták a helyi járatokat úgy, hogy felfűzték azokat az akkoriban induló tram-trainre, ami elsősorban Szeged és a meglehetősen szétterülő Vásárhely központja közötti közlekedésre lett kitalálva. Márki-Zay szerint logikus és jó a nyomvonala a vasútvillamosnak: már 50 évvel ezelőtt is ugyanezen az útvonalon képzelt el Gyulai József akadémikus egy lehetséges vásárhelyi villamost. Egyedül azt kifogásolta, hogy a tram-train a vásárhelyi nagyállomásnál nem csatlakozik rá a vasúti pályára.

Márki-Zay elárulta, itthon diplomával marketingvezetőként kezdett dolgozni, ám amikor kiment Kanadába, volt lehetősége bepótolni azt a hiányosságot is, hogy a ranglétra aljáról kezdje újra pályafutását. Ekkor ugyanis door-to-door, vagyis házaló ügynök volt, ám nem porszívókkal házalt, mint az elterjedt korábban, hanem telefonos szolgáltatásokkal. Szerinte óriási tapasztalat volt számára a munka, nagyon sok különböző nemzetiségű embert megismert. Számos egyéb alkalmi munkát is vállalt kint eleinte; magyarokat költöztetett – Demján Sándor lakását is érintve –, festett és könyvelt is.

Amerikát és Kanadát járva is hódolt vasút iránti szenvedélyének: bár menetrend szerinti járattal Kanadában nem utazott, felült retró járatokra, vagy fotózta őket. Elmondása szerint otthon is voltak már H0-ás méretű vasútmodelljei, de Kanadában ment először modellező klubba. Végül „vonatőrülete” az Egyesült Államokban teljesedett ki, itt már rendszeresen látogatott vasúti múzeumokat. Ott tartózkodása végén Indianapolisból Chicagoba utazott, hogy kipróbálja az ottani vasutat. Mint mondta, az USA egyáltalán nem a vasút mintaországa, a 300 kilométeres út 6 órán át tartott, 1 órás késéssel.

A vásárhelyi polgármester a videóban arról is beszélt, hogy miként került 5 év Észak-Amerika után a magyar politika bugyraiba, elárulta azt is, hogy a Corvinuson még Navracsics Tibor miniszter, Lánczi András Századvég-vezető és Ágh Attila is tanította őt. Később Lázár Jánossal is dolgozhatott volna, de végül másképp döntött. A teljes videó ide kattintva megtekinthető.