„Négy focipálya elférne benne, majdnem 30 ezer négyzetméter a TIK alapterülete. A könyvtár négy szabadpolcos olvasótermi szintjén tematikus elrendezésben 350 ezer kötet közvetlenül hozzáférhető. További 1,5 millió könyvet a raktárakban helyeztek el” – volt olvasható a helyi sajtóban 2004 decemberében, amikor átadták a város új egyetemi könyvtárát.

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ mérföldkőnek számított mind az egyetem, mind a város életében. A könyvtár mérete valóban lenyűgöző, a nyilvános könyvtári rész 6500 négyzetméteres, ami egy nagyobb bevásárlóközponthoz mérhető, az összes könyvtári terület pedig 16 ezer négyzetmétert foglal el, ezzel vetekedve a Dóm tér méretével.

A TIK-et Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb egyetemi könyvtáraként mutatták be annak idején. A konferencia-központ 1300 férőhelyes kapacitásával hat kisebb teremmel, valamint egy 700 főt befogadni képes kongresszusi teremmel rendelkezik, amely nemcsak konferenciák, de kulturális események helyszínéül is szolgál.

Emellett számos, az egyetemi hallgatók mindennapjait támogató szolgáltatásnak ad otthont, köztük diákszolgáltatói irodáknak, hatalmas ruhatárnak, zárható csomagmegőrzőknek, egyetemi kávézónak és egy alagsori parkolónak.

De hogyan születik meg egy modern, multifunkcionális épület sok évnyi kihívás, döntés és együttműködés eredményeként? A projekt a magyar felsőoktatás modernizációs programjának részeként indult el 1996-ban, amikor először megfogalmazódott egy korszerű könyvtár- és oktatási központ koncepciója. Az ötlet 2001-ben kezdett formát ölteni, amikor Miké László és Szántó Tibor építészirodája, valamint a Középülettervező Rt. elnyerte az építési tervpályázatot.

A kivitelezés tele volt fordulatokkal. Az alapkőletételre 2002 tavaszán került sor az egykori sportpályák helyén, az Ady téren, de az építkezés rövid idő után leállt, mivel az eredeti terveket módosítani kellett. Szeged városa ekkor kongresszusi központ építésére kapott állami támogatását átengedte az egyetemi projektnek, ami új lehetőségeket nyitott a központ multifunkcionális kialakításában. Bár ez a döntés előrehaladást hozott, az építkezés finanszírozási problémák miatt többször megszakadt, és az átadási határidő többször is módosult.

A legnehezebb időszak 2004 elejére esett, amikor ismét leállt a munka. Az Oktatási Minisztérium ekkor új finanszírozási forrásokat keresett, végül a kormány további támogatásával sikerült csak befejezni a beruházást. 2004 novemberében műszaki átadásra, december 9-én pedig ünnepélyes megnyitóra került sor, amely egy korszak lezárását és egy új fejezet kezdetét jelentette az egyetem és a város életében.

Az egyetem visszaemlékezésében, amikor a TIK az 5 éves jubileumát ünnepelte, már egyértelművé vált, hogy az épület szerepe Szeged és a magyar felsőoktatás életében is megkerülhetetlen. Utóbbi kontextusában szólva: először ötvözte az oktatás, tanulás, szolgáltatás és konferencia funkciókat, rekordokat döntött mind látogatottságában, mind rendezvényeinek számában. A TIK az első 5 év alatt közel 4,5 millió regisztrált látogatót fogadott, de ezen kívül még több százezer ember járt az épületben különböző események, egyetemi órák, konferenciák vagy kulturális programok során.

„Végig követtem, volt idő, amikor határozott aggodalommal, ahogy 2002-től – az egykori Ady téri sportpályák helyén, a bölcsészkar neoromán stílusú épületének a szomszédságában – kinőtt a földből a 21. századot idéző palota. E kitüntetett figyelem számomra magától értetődő, ugyanis az Ady térhez közeli otthonomtól az egyetemi munkahelyemre sietve, vagy éppen hazafelé bandukolva naponta elhaladok a TIK mellett” – emlékezett vissza Szabó Gábor, az SZTE korábbi rektora az épület 10 éves évfordulóján.

A TIK azóta is az egyik legimpozánsabb egyetemi épület, amely a multifunkcionális szerepe révén ma is kiemelkedő szerepet játszik az egyetem életében, és fog még jó néhány évtizeden át.