100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalból felülvizsgálta és hatályon kívül helyezte a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség november eleji határozatát. Ebben a szegedi ügyészek elutasították azokat a feljelentéseket, amelyeket Fürcht Pál volt főügyész nyilatkozatai nyomán tettek az aranykonvoj-ügyben. A döntést az egyik feljelentő, a „Vidéki prókátor” néven ismert Fülöp Botond ügyvéd tette közzé a Facebook-oldalán, a bejegyzését hétfőn a 444 idézte.
A feljelentők azt kifogásolják, hogy a Legfőbb Ügyészség munkatársai jogellenesen befolyásolhatták a több mint 27 milliárd forintos ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyének nyomozását. A szegedi határozat ezt a szálat most már nem zárja le, érdemi döntés viszont még nincs: a felülbírálat azt mondja ki, hogy a szegedi ügyészség túl korán döntött, a gyanú meglétéről nem szól.
A Fülöp által idézett indoklás szerint a szegedi ügyészség a feljelentéseknek csak azt a részét bírálta el, amely a Legfőbb Ügyészség meg nem nevezett munkatársainak befolyásolását sérelmezi. Az Alkotmányvédelmi Hivatal szintén meg nem nevezett tagjainak szerepéről a KNYF-nél jelenleg is nyomozás folyik, és a két szál a KNYF szerint szorosan összefügg. Amíg ez a nyomozás tart, a legfőbb ügyészségi részt nem lehet elbírálni, ezért a szegedi elutasítás megalapozatlan volt.
A Fürcht állításaira épülő feljelentések szeptember végén kerültek a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez. Fülöp mellett Hadházy Ákos és az ukrán pénzszállítókat képviselő dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda is feljelentést tett, utóbbi ismeretlen tettes ellen, hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt. Fülöp és Hadházy feljelentését a szegedi ügyészek arra hivatkozva utasították el, hogy nincs bennük bűncselekmény gyanúja.
Hadházy október 16-án tett feljelentést hivatali kötelesség megszegésével elkövetett bűnpártolás miatt. A feljelentés kiegészítését kérték tőle, ezért egy 19 pontos nyomozási tervet is csatolt hozzá, amelyben többek között Fürcht tanúkénti kihallgatását indítványozta. Az elutasító határozatot november 3-án kapta kézhez, és azt írta róla, hogy „ez gyors volt”. Az indoklás szerint a fegyelmi eljárás adatai és a beszerzett iratok alapján nem volt alátámasztható, hogy a hivatali eljárásban bűnpártolási szándék valósult volna meg.
A feljelentések Fürcht szeptemberi ATV-interjújára épültek. A volt főügyész ebben arról beszélt, hogy május 8-án egyik kollégája egy közelebbről meg nem nevezett, nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben olyan jeleket észlelt, amelyek szerint az ügyet akár mesterségesen is létrehozhatták. Fürcht ezt jelentette az ügyben eljáró vezetőknek, a reakció pedig az elmondása szerint ez volt: „fölrendeltek, megpróbáltak irányba állítani, idiótának és istenbarmának nevezett az egyik vezető ügyész a másik kollégám előtt”.
Fürcht a KNYF vezetőjeként június 8-án nyújtotta be a lemondását, a Legfőbb Ügyészség akkor szakmai nézetkülönbségekkel magyarázta a távozását. Az aranykonvoj-ügy nyomozását a KNYF október 2-án vonta magához a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől.
Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést. Másnap a TEK és a NAV hét ukrán állampolgárt fogott el, és az Oscsadbank szállítmányából több mint 27 milliárd forint értékben foglaltak le valutát és aranyat.















