100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A kínai autógyártók szívesen nyitnának gyárat Kanadában, és ehhez a magyarországi beruházásaikat tartják lehetséges mintának. Ezt Wang Zichen, a pekingi kormánynak tanácsokat adó Center for China and Globalization (CCG) főtitkárhelyettese mondta hétfőn a svájci Lugano Global Forum szünetében a Globe and Mail-nek: „Egy Magyarországon épült kínai autó nem kínai autó, hanem európai.”
A kanadai lap példaként a CATL debreceni akkumulátorgyárát hozza, amely 7,3 milliárd euróból, nagyjából 2,7 billió forintból épült, és azt írja, hogy a BYD nemrég kezdte el összeszerelni az autókat a szegedi üzemében, első európai gyárában. A hazai hatósági iratok más képet mutatnak: a próbagyártás még valószínűleg nem kezdődött el. Bár egy október 9-i kormányhivatali határozat október végére tervezte a fő gyártósorok próbaüzemét, egyes soroké 2028. február végéig elhúzódhat.
Kanada januárban stratégiai partnerséget kötött Kínával, és azt közölte, hogy három éven belül jelentős kínai autóipari beruházásra számít. Ottawa valódi gyárat szeretne, nem olyan összeszerelő üzemet, amely csak a Kínából érkező alkatrészeket rakja össze. Idén legfeljebb 49 ezer kínai villanyautó érkezhet az országba 6,1 százalékos kedvezményes vámmal. A Globe and Mail szerint a téma szóba kerülhet kedden is, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnök a tervek szerint Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik Sencsenben, az APEC-csúcson.
A lap azt is megemlíti, hogy a BYD második európai helyszínt is keres. A portugál Expresso értesülése szerint a cég egy Porto melletti akkumulátorgyárról tárgyal a portugál kormánnyal. Ezt a BYD hivatalosan még nem erősítette meg.















