Alkalmazkodni kell a fásítási programok faj- és fajtaválasztásánál ahhoz, hogy több környezeti tényező is jelentősen megváltozott az elmúlt években. Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek a Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Országfásítási és Települészöldítési Program kapcsán beszélt erről.

A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon.

Az ügyvezető szerint komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három–négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához.

Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is. A szakember szerint érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.

A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3–4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László.