A Botka László és Lázár János közös pénteki sajtótájékoztatóján bejelentett közlekedési fejlesztéseket a fenti térképen is megnézheti. Ennek segítségével pontosabban látható, hol és milyen beruházások várhatóak Szegeden és környékén, amelyeket a város vezetése és az építési és közlekedési miniszter közösen jelentettek be a Városházán.
A térkép közepén a 2025 elején kezdődő Belvárosi híd-felújítás, amelyet 2 milliárd forintos támogatással valósítanak meg. Ez az átkelő az ország egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja, a munkálatok sürgetőek a híd állagának megóvása érdekében.
Emellett a harmadik Tisza-híd tervei is napirendre kerültek, amely vasút nélküli változatban valósulhat meg – egyelőre. Az építéshez szükséges előkészületek, például az érintett egyetemi épületek kiváltása, már 2026-ra befejeződhetnek, de Lázár szerint a híd megépítésére sem kellene sokat várni.
Az algyői Tisza-híd bővítése szintén kiemelt helyet kapott. Ez a projekt egy új, 2×1 sávos pálya építését, valamint a meglévő pálya felújítását foglalja magában, így a híd 2×2 sávossá válhat. A 47-es út további négysávosítása Hódmezővásárhely és Békéscsaba között a 2030-as években valósulhat meg. Szegeden belül az 5-ös út négysávosítása az M43-as feljáróig már most is konkrét tervek szerint zajlik, és 2025 végére elkészülhet. Ha már M43-as: itt a szegedi pihenőhelynél új lehajtót is terveznek, erről most pénteken volt először szó, Lázár által.
A vasúti fejlesztések szintén hangsúlyosak. A BYD-gyár logisztikai igényeinek kiszolgálására megkezdik a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti szakasz korszerűsítését, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasút teljes átépítését és bővítését. Ezek a fejlesztések nemcsak a teher-, hanem a személyszállító vonatok számára is előnyösek lesznek, ami azt jelenti, hogy – egyelőre nem tudni, mennyivel, de – csökkenni fog a budapesti intercityk menetideje is.
Emellett villamos- és trolibuszbeszerzés is szerepel a tervek között, amelyet az uniós kötöttpályás forrásokból próbálnak finanszírozni. Ez külön ráfér a városra, hiszen ha a vasútvillamosokat nem számítjuk, 13 éve nem álltak forgalomba villamosok (még használtak sem), trolibuszból pedig néhány új szóló darab bár érkezett most, új csuklósból 2014 óta egy sem.
A térképen követhetők a BYD-gyár logisztikai fejlesztései is, különös tekintettel a Kiskundorozsmára tervezett vasúti terminálra, amely magántőkével valósulna meg.
A térség nemzetközi szintű fejlesztését a röszkei határátkelő átalakítása képviseli, amely kínai–szerb–magyar együttműködésben a schengeni övezet legnagyobb kapuja lehet Lázár János elképzelései szerint.
A Nagyállomás környékének átalakítása is helyet kapott a térképen. A „plázásítás” részeként a Mars téri buszpályaudvart az állomás mellé helyeznék át, míg a felszabaduló területen új fejlesztések, például irodaházak vagy lakóépületek épülhetnek.
A térkép egy átfogó képet nyújt a Szegedet érintő legfontosabb közlekedési beruházásokról, megkönnyítve azok megértését és követését a lakosság számára. Az újítások célja, hogy lépést tartsanak a város és a régió fejlődésével, és hosszú távon fenntartható közlekedési rendszert alakítsanak ki.
