A Szegeder is megírta, hogy Lázár János a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választások kampányának beindításával már meglehetősen nyíltan beszélt egyik rádióinterjújában arról, hogy Debrecen lesz Magyarország második fővárosa, vagyis a vidék fővárosa, sőt minden infrastruktúrafejlesztést ennek rendelnek alá: azért építik négysávossá a cívisvárost Szegeddel összekötő 47-est, hogy elszipkázzák az embereket a Dél-Alföldről.

Többek között erről is beszélt Forman Balázs, a Neumann János Egyetem docense a 444.hu cikkében, melyben azt taglalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, mekkora realitása van a kormánypárt fellegvárának tartott Debrecen fővárossá válásának. A kutató úgy véli, magától nem alakul ki egy szerinte is szükséges másik pólus, így érthető, ha kormányzati szinten beszélnek erről, és megemlítette, hogy lakosságra is egyértelműen a 200 ezres lélekszámú Debrecen a második, melyet a 158 ezres Szeged követ.

Nincs egyértelmű ellenpólus

Bár Lázár János arról is beszélt, hogy Hódmezővásárhely és Szeged egybenő majd ikervárosként, ami szintén egy Debrecen méretű lélekszámot jelent, Forman megemlítette, hogy az észak-alföldi város természetes vonzáskörzete Miskolcig, Egerig, Nyíregyházáig ér „és akkor még nem beszéltünk a gyorsan fejlődő szomszédos romániai, partiumi területekről”. Felhozta azt is, hogy a város közlekedési kapcsolatai minden irányban jók vagy fejleszthetők, nemzetközi repülőtere alkalmas lehet arra, hogy szükség esetén néhány órára átvegye a budapesti reptér szerepét.

Forman Balázs geográfusként tapasztalja, hogy térképeken, ahol 2–3 várost lehet jelölnek hazánkból, másodikként rendszeresen Debrecent, Győrt, Pécset, Miskolcot vagy Szegedet jelölik, „ez is azt bizonyítja, hogy

nincs egyértelmű ellenpólus”.

Debrecen mellett szól szerinte még, hogy bizonyos korokban a kultúra fellegvára volt, az egyetem már most az ország egyik szellemi központja, bár ez a többi városról is elmondható.

A kutató szerint a cívisváros kapcsán ugyan legtöbbet az ipari beruházásokról hallani, de vannak köztük vitatott akkugyárak is, bár ez önmagában nem elég a második pólus kialakításához. Forman szerint ahhoz, hogy erről beszélhessünk, muszáj fejleszteni az üzleti és kormányzati funkciókat is emellett, így nem ért egyet a második főváros elnevezéssel.

Miért nem Szeged vagy Győr?

„De miért nem Miskolc, Szeged, Pécs vagy Győr lett kijelölve második fővárosnak?” – teszik fel a kérdést a cikkben, majd végigveszik, hogy 

• Miskolc a nehézkes megközelíthetősége miatt alkalmatlan a szerepre, és a saját lakossága körében is van egy negatív megítélése Debrecennel ellentétben, 40 év alatt pedig 208 ezerről 145 ezresre csökkent a lélekszáma.
• Szeged „egy igazi európai stílusú és kinézetű, a vidéki Magyarországon egyedülálló város” a most már három körútjával Forman szerint, de a gazdasági bázisa a rendszerváltás után megroggyant, ráadásul foghíjasok a szomszédos országbeli kapcsolatai – lásd a pusztában haladó Budapest–Belgrád gyorsvasút, hiányzó nemzetközi vasúti kapcsolatok –, úgy véli, még belföldön is nehéz Bajáig vagy Makóig eljutni, de reptere is fejletlen – az persze csak akarat kérdése, hogy változtasson ezen a kormányzat.
• Pécs – Miskolchoz hasonlóan – közlekedési szempontból a periférián fekszik, véli Forman: itt még nemzetközi közlekedési folyosó sincs, a legközelebbi reptér két és fél, három óra, ám pozitívum, hogy egy „eleven kultúrájú város, erős értelmiséggel és polgári tradíciókkal”. A gazdasági bázis azonban – Szegedhez hasonlóan – innen is hiányzik.
• A ma még csak 128 ezres Győr ugyanakkor erős nemzetközi kapcsolatokkal és gazdasággal rendekezik, ám növekedésének az M1-es autópálya és a Szigetköz szab határt, emellett a kutató úgy véli, a város „alapvetően jól érzi magát, a belvárosa szép, a lakótelepei rendezettek, nem látni olyan szándékot, hogy mindenáron nagyobb akarna lenni”.

A cikk végén felvetődik, hogy Budapest már a trianoni döntés előtt egy vízfej volt, nem igazán volt versenytársa: 30–40 ezresek voltak azok a városok, amik a határainkon túl mára több százezresre nőttek, a modern európai gazdasági térben a mi 100–150 ezres településeink kicsik.

Demográfiai szempontból összeomló ország

A kutató arra a kérdésre, hogy mekkorára nőhet a most 200 ezres Debrecen, illetve lehet-e belőle idővel egy félmilliós város, azt válaszolta, hogy egy ekkora település felépítéséhez „bődületesen erős gazdaságra lenne szükség”, ami sok embernek lehet vonzó a környéken, akár a romániai területeken is. Hosszabb távon a 300 ezres lélekszámot el tudja képzelni viszont.

Ám felmerül a kérdés, hogy akkor kik költöznek majd be? Az Alföld már így is elnéptelenedéssel küzd, ha onnan kiveszünk még százezer embert, akkor teljes megyéket lehetetlenítünk el a cikk szerint. A vendégmunkásokra Forman Balázs egy 1960-as évekbeli példát hozott, amikor a törökök kedvező feltételekkel vállalhattak munkát Németországban és Franciaországban, ám azt hitték, hogy idővel hazamennek, ám végül a gyermekeik jövőjét inkább Nyugat-Európában, mint Törökországban látták biztosítottnak.

„A vendégmunkások tömeges beengedésével a magyar városok arculatát pont olyan mértékben változtatnánk meg, mint amivel a kormányzat a magyar választópolgárokat szereti riogatni. Ha meg csak a magyarokra építenénk Debrecen növekedését, akkor

lesz egy fejlődő Debrecenünk és egy demográfiai szempontból összeomló Magyarországunk.

Kérdés, akarjuk-e ezt a folyamatot gyorsítani” – magyarázta a Neumann János Egyetem docense.