Az SZTE-n készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC-­100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.

„2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. (…) Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak” – mondta az egyetemi hírportálnak Mingesz Róbert, a Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa. Hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb lehetőség további mérések feljuttatására. Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója elmondta, egy eléggé sokoldalú „dobozról” van szó.

A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet feladata a műholdmodul hardverének a tervezése volt, de a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet pedig a beágyazott szoftver megírásával, valamint a modul tesztelésével foglalatoskodott.

„Alapvetően az SZTE feladatként mindkét esetben egy 3×3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével” – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss Ádám.

Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént. A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek. Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami az SZTE kísérleteit fogja az űrbe juttatni. A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre, a BME egyik internetes szerverére juttatják azokat.

Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve is megfogalmazódott. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz, ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.