Az SZTE Földrajz-
és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének
kutatásai szerint a 2022-es történelmi aszály után sem állt helyre Magyarország
vízháztartása. A 2026-os mérések azt mutatják, hogy a növények számára
legfontosabb gyökérzóna nedvességtartalma országos átlagban tovább csökkent,
miközben a magyarországi folyók jelentős részén rekordalacsony vízállásokat
mértek.

A kutatók hangsúlyozzák: az egymást követő aszályos évek hatásai
összeadódnak, így a jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye,
hanem egy hosszabb távú folyamat eredménye.

A Szegedi Tudományegyetem több mint egy
évtizede építi és fejleszti azt a talajnedvesség-monitoring rendszert, amely
mára országos hálózattá vált. Az adatbázisban több tízmillió mérési eredmény
található, amelyek lehetővé teszik a vízhiány térbeli és időbeli változásainak
részletes nyomon követését. A kutatások alapján a talajban tárolt víz
mennyisége 2023-hoz képest olyan mértékben csökkent, amely

nagyságrendileg a
Balaton teljes vízkészletének többszörösével mérhető.

A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a
probléma már nem kizárólag az Alföldet érinti. A korábban kevésbé sérülékeny
térségekben is jelentős talajnedvesség-csökkenés figyelhető meg, miközben a
Duna, a Tisza, a Dráva, a Maros és számos kisebb vízfolyás vízállása új
történelmi minimumokat ért el. A kutatók szerint a rekordok sokasága azt jelzi,
hogy az ország vízgazdálkodása új kihívásokkal néz szembe.

A jelenség ugyanakkor messze túlmutat
Magyarország határain. A folyók vízgyűjtő területein tapasztalható
csapadékhiány, a hegyvidéki hókészletek változása és a klímaváltozás hatásai
egész Európát érintik. Az SZTE kutatói ezért nemcsak a vízhiány következményeit
vizsgálják, hanem a megoldásokon is dolgoznak. Az egyetem több hazai és nemzetközi projektben vesz részt.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói
szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tudjuk a nagyobb
csapadékos időszakokban érkező víztöbbletet helyben tartani és hasznosítani.
Ehhez pontos mérésekre, hosszú távú megfigyelésekre és a tudomány, a vízügy, az
agrárium és a természetvédelem együttműködésére van szükség.

A témáról készült részletes cikkben további adatok, elemzések,
valamint fotók is megtekinthetők. Az összeállítás részletesen ismerteti a
talajnedvesség-monitoring eredményeit, a rekordalacsony vízállások hátterét,
valamint az SZTE vízmegtartással kapcsolatos kutatási és fejlesztési
programjait.