Szegedi Híradó, 1893. március 17. – Tudvalevő dolog, hogy a tervbe vett államositása a közigazgatásnak nem fogja érintetlenül hagyni a községeket sem. 

Sőt, amint kormánynyilatkozatokból tudjuk, a közigazgatás államositásának sorrendjét ezuttal nem a megyei törvényhatóságokon fogják megkezdeni, hanem mint azt Wekerle miniszterelnök már egy izben kijelenté, a községeken. 

És ez nagyon természetes is. 

Az államositás célja egy jobb és hasznosabb közigazgatási állapot teremtése és ha ilyen épületet akarunk emelni, akkor annak alapját kell jól megvetni. 

Az adminisztráció alapja pedig a községek szervezetében van meg és ha ez az alap ingatag és nem erős, a közigazgatás államositása a magasabb régiókban csak félmunka eredményeként fog jelentkezni. 

Ez az alap pedig most tarthatlanul ingatag és az ugynevezett közigazgatási mizériák gyökerei innen sarjadzanak ki. 

Az államositáskor ott kell majd kezdeni a purifikációt, mert onnan nőtt ki minden közigazgatási salak, elöntéssel fenyegetve magát a törvényhatóságokat is. 

Igen, de hát kik teremtették meg azt a helyzetet, mely elég érett arra, hogy alapos purifikációval segitsünk végtére is a bajokon? 

Elég e tekintetben rámutatnunk azon számtalan fegyelmi vizsgálatra és hivataltól való felfüggesztésekre, melyek a legutóbbi években Temes– és Torontálban, Bácsmegyében és itt közelünkben: Csongrádmegyében a községi jegyzőket érték. 

Egy Désán Ackhill alispán, egy Schmausz alispán herkulesi munkát végzett megyéjében a korrupció kiirtása érdekében és működésük nem egy községi jegyző manipulációjáról lebbentette le a fátylat a tiszta közigazgatás javára. 

És ha lepillantunk e megyék törvényszékeinek iktató könyveibe, nem egy volt községi jegyző nevével fogunk találkozni a vádlottak között. 

Hogy a községi jegyzők fontos poziciójára is arra való szakavatott és jellemes férfiak legyenek állithatók, rendezett be a kormány néhány városban községi jegyzői tanfolyamot, ahol a leendő községi jegyzők szakszerű kiképzése arra való erők által fog eszközöltetni. 

Az anyakönyveknek küszöbön álló államositása is fontos teendőjét fogja képezni ezután a már alkalmazott és leendő községi jegyzőknek. 

Ezen munkálat körül pedig széles látkör, szakavatottság és mindenekfölött, becsületes jellem az, mit az anyakönyvek vezetőitől az állam megkiván. 

Nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy e szaktanfolyamok berendezése már első lépés és mintegy eszköz arra, hogy az anyakönyvek állami vezetés alá kerüljenek. 

Sajnos, hogy Szeged városa kimaradt azon városok sorából, hol a kormány községi jegyzői tanfolyamot létesit, de, ugyanazon okokból, melyek tegnapi számunk egy cikkében kifejtve voltak, reméljük, hogy ilyen szaktanfolyam városunkban is fel fog állittatni. 

Szeged városa mintegy predestinálva van arra, hogy a szomszédos megyék községei az itt kiképzett községi jegyzők által részesüljenek majdan jó és hasznos közigazgatásban.

Szeged városának mintaszerű közigazgatása messze földön hires. Ez a közigazgatás példányképül szolgálhat a szomszédos megyékből ide sereglendő ifjak előtt, akik arra lesznek hivatva, hogy az államosítás esetén legfontosabbá válandó községi jegyzői pozíciókat betöltsék.

Farkas Anna

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Híradó című lapban jelent meg 1893. március 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.