Az öreg gazda, a fiatal gazda, és a cigány

Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1908. szeptember 10. – Vannak oly cselekmények, amelyekre a büntetőtörvénykönyvben nincs paragrafus, de amelyek morális ember szemében sulyosabb elbirálás alá esnek a lopásnál, vagy csalásnál. Mert kárositásról, ravasz fondorlatról s illetéktelen haszonról van szó bennük. Ilyen az alább elmondandó eset, melynél sajnos, nevekkel nem szolgálhatunk.

A vasuti nagy állomás közelében, egyik látogatott korcsmában történt az eset. Egy fiatal gazda, aki mohón dörgölőzik a városházi és más nadrágosokhoz s ugy issza velük a „brudert”, mint frakkeres ló zabra a vizet, – hőse az esetnek, meg egy öreg gazda.

Az öreg gazda szivesen megiszik egy pohár bort, de többet nem, mert drága az ital s a garas nehéz helyen áll. Pedig degesz a tárczája s nem egy kékhasu bankó duzzasztja állandóan. Történt, hogy összekerült a fiatal s az öreg. Voltak társak is. Előkerült a czigány. Huzta szomoruan, majd vigan, sőt annál is vigabban. Szállt a zene hangja:

— Adj egy édes csókot drága kismama!

A fiatal itatta az öreget, majd mikor hiccset kapott a bortól, ugratni kezdte.

— A czigánynak is adni kéne valamit öregem!
— Te házalod, fizess! – hárintotta el a szót az öreg. A fiatal felnevetett.
— Kend nem is tudna fizetni neki, hisz pénze sincs!
— Több, mint az apádnak! – fortyant fel az öreg. A fiatal zsebbe nyult s kirántott husz koronát:
— Ezt csinálja hát kend utánam!
Az öreg megtette. Ropogós 20 koronást adott a czigánynak. Majd mikor a fiatal tovább hecczelte, lassanként 200 koronát eldobált a czigánynak. Végre elázott s hazavezették. Ekkor a fiatal félre hivta a czigányprimást:
— Számoljunk!
— Igen. Gazdáram adott 20, meg 10, meg 20 koronát, az itt van, az öreg adott kétszázat, az mutyis, itt a fele!

S ezzel el volt intézve a dolog. A fiatal gazda mulatott, a vendégek szemében „gavar” volt s még keresett vagy 80 koronát. Az öreg pedig busulhat a pénze után. S ez nem mese, mert e sorok irója tanuja volt az esetnek.

Ez a cikk eredetileg a Vásárhelyi Reggeli Ujság című lapban jelent meg 1908. szeptember 10-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.