Szegedi Híradó, 1923 áprlis 21.  – Emlékezetes még olvasóink előtt az a templomrablás, amely az elmult karácsony előtti napon az ujszegedi templomban történt. Az elvetemült fosztogató dél idején álkulccsal behatolt a templomba, ahol fölfeszitette az oltárszekrényt és onnan két nagyértékü ezüstkelyhet és az aranyozott szentségtartót is elvitte. A rendőrség néhány nap mulva elfogta a tettest ifju Bercsényi József kertészlegény személyében. Bercsényit ma vonta felelősségre a tettéért a szegedi törvényszék büntető tanácsa Wild Károly elnökletével.

A rabló közömbös arccal áll birái előtt, beesett arcu, vézna kis szőke emberke, a legnagyobb lelki nyugalommal adja elő az elnök kérdéseire, hogy a nevezetes templom rablásán kivül még vagy hat különféle betörés és lopás terheli lelkét. Szegeden és Makón tört be különböző helyeken és mindenünnen elvitt egy csomó fehérnemüt, ékszert s ami a keze ügyébe került. A templomba álkulccsal hatolt be fényes nappal s az elrabolt holmikat szállásán rejtette el.

Elnök: Kellett magának ezt tenni, nem tudott másképp megélni?
Vádlott: Igy legalább egy darabig pénzhez jutottam, mert munka nem akadt.

Özvegy Kovács Antalnét orgazdasággal vádolja az ügyész, mert a nála lakó Bercsényi lopott holmijait ő is elrejtette.

Elnök: Hogyan és hol akadt rá a szentségtartókra?
Vádlott: Ágyaztam kéröm és a szalmazsákban volt az arany szentségtartó.
Elnök: De innen aztán maga is elrejtette.
Vádlott: Nem én kéröm, csak kivetöttem a tyukketrec tetejére, mert én református vagyok, oszt nem türöm a szobámban a katolikus szentségtartót!

A tanukihallgatások után a biróság Bercsényit 3 évi fegyházra itélte, az internálást nem rendelték el. Kovácsnét felmentették.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Híradó című lapban jelent meg 1923 áprlis 21-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.