Illusztráció: Szénás Zalán / Fortepan
Szegedi Friss Ujság, 1919. december 9. – Az utóbbi időben feltünő módon elszaporodtak a vasuton müködő tolvajok. Előbb zsebmetszők "dolgoztak" serényen a vasúton s Budapesttől Szegedig nem volt nap, hogy ne tünt volna el néhány pénztárca. A fővárosi rendőrség azonban a zsebmetszők javarészét elfogta, ugy hogy a zsebek biztonsági helyzete az utóbbi időben valamivel javult.
Most azonban az utazók utitáskái vannak mindig veszélyben. Itt különböző módszerrel dolgoznak a vasuti tolvajok. Az egyik az, hogy szorultságból — ugy mondják, ha észreveszik — egy előre kiválasztott jó táskával tévedésből leszállnak egy állomáson s a mit sem sejtő tulajdonos csak amikor le akar szállni a vonnatról, veszi észre, hogy volt, de nincs utitáskája.
Mások az állomáson müködnek. Amikor a vonat megérkezik, fölszállnak egy kocsiba s lesik, melyik utas megy a hordárért, akkor ők a tulajdonos csomagjával ellenkező oldalon odébb állnak s a hordárral visszatérő, már csak csomagjának hült helyét leli. K. J. törvényszéki jegyzőnek igy vitték el az utiböröndjét, amelyben ruhák és fontos okmányok voltak, amig ő hordárért járt.
A rendőrség meginditotta a nyomozást, de egyebet nem tudott meg, minthogy egy vasutas a megdézsmált böröndöt meglelte, azt Kikindán az állomáson leadta, mint gazdátlan holmit. N. P.-nének, aki Budapestről érkezett halom podgyásszal Szegedre, egy fiatalember udvariasan felajánlotta segítségét. Kiválasztotta a legértékesebbnek látszó böröndöt s olyannyira sietett le vele a lejárón, hogy az asszony már nyomára sem akadt. Három selyem ruhát és sok értékes holmit vitt el igy az udvarias fiatalember.
Az utazóknak figyelmébe a legnagyobb óvatosságot ajánljuk.
Ez a cikk eredetileg a Szegedi Friss Ujság című lapban jelent meg 1919. december 9-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.