Illusztráció: Paczolay család / Fortepan

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Szegedi Friss Ujság, 1924. október 24. – Szenzációs eset tartja most izgalomban Szentes város lakosságát, ahol az elmult napokban egy Paksi Sándorné nevü asszony hirtelen gyanus körülmények között halálozott el s mint hirlik, Paksinét méreggel tették el láb alól. A hatósági orvos és a halottkém megállapitása sem egyező a halál okát illetőleg s már csak ezért is erősen tartja magát az a hir, hogy Paksiné nem természetes halállal mult ki, hanem megmérgezték.

Paksi Sándorné született Knarr Zsuzsanna ezelőtt 7 évvel került Szentesre. Azelőtt Magyarkanizsán lakott. Ekkor ismerkedett meg férjével, Paksi Sándorral, aki akkor még cipész mesterséget folytatott. Nemsokára rá az egybekelésük után bérbe vették az egyik Simonyi-utcai nyilvános házat, amelynek a tulajdonosa Cséffi Zsuzsanna volt. Ide költözött később Paksiné férje is, aki időközben mindkét lábát tőből elveszitette. Paksiné, aki hatalmas, derék és vigkedélyü asszony volt s szerette az életet, a teljesen elhanyagolt üzletet csakhamar szépen felvirágoztatta.

Ismerősei, szomszédai a legnagyobb tisztelettel csüggtek rajta. Férjével állandóan a legjobb egyetértésben élt, aki nyomorék létére mindent elkövetett, hogy felesége kivánságainak eleget tegyen. Szombaton este is tolókocsiba ült s elment vacsorát vásárolni a városba. Sonkát, kolbászt és egy üveg bort vett, amelyeknek a felesége nagy örült, elannyira, hogy még a leányoknak is eldicsekedett, hogy a férje milyen pompás vacsoráról gondolkodott részére. Este 8 óra tájban ült vacsorázni Paksiné, aki azonban alig evett valamit, hirtelen erős fejgörcsök fogták el, majd utána általános rosszullét. Amikor férje érdeklődni kezdett hogyléte felől, Paksiné nyöszörögve válaszolta:

— Jaj apuskám, ugy fáj a fejem teteje, nem tudom mi történhetett velem.

Hiába próbálkozott többször, az ennivaló nem esett jól. Baranyi Veron, a házvezetőnője sósborszesszel kezdte dörzsölgetni Paksiné fejét, de az nemhogy jobban, de rosszabbul kezdte magát érezni. Jó félóra mulva, amikor férje bevitette magát szobájába, Paksiné már az eszméletét is elveszitette s mélyén hörgött. Amikor már többen tanácsolták, Paksi orvosért küldött. A portás Pollák Nándor dr.-t érte legközelebb, aki megérkezése után nyomban injekciót adott be Paksinénak. A várt eredmény azonban elmaradt, sőt még a mesterséges lélegzési kísérletek is meddők maradtak. Paksiné nemsokára aggonizálni kezdett, egy óra mulva a haldozó arca rettenetesen eltorzult, csaknem szurokfekete szint öltött, mire a halál is beállott.

Pollák dr. tüzetes vizsgálat után Paksinénál agyszélhüdést állapitott meg, mig másnap reggel Lábas Endre dr. tiszti orvos halottkém a mérgezés tüneteit fedezte fel. Ugyanis első kérdése az elhunyt férjéhez az volt, hogy Paksiné még életben volt, nem-e használt mérget tartalmazó altató porokat. Az eset természetes, hogy nem maradt titokban s a sok sugdosódásra a rendőrség is munkához látott. A nyomozást Papp Dezső rendőrkapitány vezette le, aki már az első nap megállapitotta, hogy Paksiné szenvedélyes morfinista volt. Igy Pollák dr. is teljesen kábult álomban találta Paksinét, amikor annak rosszullétéről értesülve, szobájába belépett. A detektivnyomozás eredménye is oda összpontosult, hogy Paksiné halála semmi körülmények között sem mutat a természetes halál mellett, amelyet Jeney Lajos rendőrfogalmazó megállapitása is csak megerősitett.

Érdekes Csák Béla tiszti főorvos nyiilatkozata, aki maga is a boncolás megejtése mellett döntött. Észrevételezte, hogy a fennálló törvények szerint 48 órán belül az emberi hullát bár nem szabad eltemetni, Paksiné holttestét ennek dacára is már másnap föld alá dugták. Az esetet egyébként a rendőrség utján az ügyészségnek is jelenteni fogja.

A detektivnyomozásnak legérdekesebb pontja volt, amikor Baranyi Veron, Paksiné házvezetőnője beismerte, hogy megrögzött morfinista. Azt is megállapitották a detektivek, hogy a házvezetőhuzamosabb ideig baráti viszonyban volt Paksinéval. Együtt mentek mindenfelé. Három héttel ezelőtt, mint Paksi Sándor is előadta, felesége és Baranyi Veron között bizonyos elhidegülés volt észlelhető. Azonban amikor a katasztrófa bekövetlezett, elsőnek Baranyi Veron állott az önkéntes ápolók sorába. A detektivek a nyomozás során egész rom orvosi receptet találtak, amelyek mindamellett bizonyitanak, hogy Paksi veronállal, ópiummal, belladonnával és morfiummal alaposan el voltak látva, csupa olyan mérgekkel, amelyekből néhány csipetnyi elég az emberi élet kioltására. Találtak ezenkivül egy gyanus levelet is, amelyet egy ottani cigányprimás irt Paksinénak. Azonban Paksiné környezetének az a meggyőződése, hogy a levél semmi vonatkozásban sem áll az elhunyt halálával.

A rendőrség a rejtélyes haláleset ügyében a nyomozást teljes erővel folytatja s valószinü, hogy pár napon belül Paksiholttestének exhumálását elrendelik.

Ez a cikk eredetileg az Szegedi Friss Ujság című lapban jelent meg 1924. október 24-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…