Délmagyarország, 1911. augusztus 6. – Három szegedi cipész-legény, azaz hogy csak kettő, mert a harmadik az papucskészítő, izelitőt vettek a bucsu hangulatából. A hangulatot persze a „szeszi“ képezte ezuttal, melyből elég bőven benyakaltak. Knézsef Száva, Ferencsevics Bódog Miklós és Dolovác Vazul voltak a nap hősei, akik Timár munkaadónál dolgoznak a Báró Jósika-utca 30. számu házban. A szesz tette-e inkább, vagy a politikai helyzet megvitatása közben támadt nézeteltérés, de keményen egymásnak támadtak. Kinyiltak és napvilágra kerültek a bicskák, kisérve élénk villanásokkal a heves gesztusokat. Ugyanekkor előkerült egy kard is egy rendőrrel és mert ez nem volt elég, előhivataloskodott egy másik kard is, a rend egy másik éber őre oldalán. Itt nemcsak külső dekórumként szerepeltek a kardok, de dolgoztak is a lapos felükkel, mert a harcias csizmadiák és a nagyszámban összesereglett lelkes publikum csak így tudta megérteni, hogy rendnek muszáj lenni. Nagynehezen bekisérték a politikus legényeket a harmadik kerületi őrszobába. Timár munkaadójuk igazolására később szabadon bocsájtották őket. A késelő legények ellen az utcai botrány miatt meginditották az eljárást.
Ez a cikk eredetileg a Délmagyarország című lapban jelent meg 1911. augusztus 6-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból szemezgetve mutatjuk be, mik foglalkoztatták a régi szegedieket harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.