Homokbánya-tervek Balástyán: indulatossá vált a helyi lakossági fórum

Lakossági fórumot tartottak Balástyán egy tervezett homokbánya ügyében, amiről Halász Noémi számolt be közösségi oldalán.

Halász Noémi szerint a fórumon a polgármester többször hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs végleges döntés, „csak tervekről van szó”, és a település vezetése jelenleg csupán vizsgálja a lehetőségeket. Szerinte ugyanakkor kérdéses, hogy ha valóban nincs eldöntve semmi, miért hétköznap munkaidőre tervezték eredetileg a fórumot, miért nem kapott az ügy szélesebb nyilvánosságot, és miért csak a helyi tiltakozás után került sor rá egy esti időpontban.

A fórumon elhangzottak alapján a homokbánya terve nem újkeletű. A beruházás előkészítése még 2006 és 2008 között kezdődött, és azóta is zajlottak háttéregyeztetések, előkészítő folyamatok. Mint Halász írja, a beruházást képviselő cég vezetője arról beszélt, hogy a korábban említett 38 hektáros tervvel szemben a tényleges kitermelési terület inkább 28–30 hektár lenne. Elmondása szerint a kitermelés úgynevezett „szárazműveléssel” történne, 2,5–3 méteres mélységig, és álláspontja szerint a munkálatok nem érnék el a talajvizet, ezért vízügyi érintettség sem merülne fel.

Halász Noémi azonban ezt vitatta, és azt írta, a talajvíz közvetlen el nem érése önmagában nem jelenti azt, hogy ne lennének vízügyi hatások. A felső talajréteg eltávolítása megváltoztathatja a növényzetet, a csapadék beszivárgását, a lefolyási viszonyokat és növelheti a párolgást, ezért szerinte a „nem érjük el a talajvizet” és a „nincs vízügyi hatás” két különböző állítás, jegyezte meg.

A fórumon felmerült az is, készült-e olyan hidrogeológiai szakvélemény, amely igazolja, hogy a 2,5–3 méteres kitermelés nem befolyásolja a környező kutakat és mezőgazdasági területeket, ám erre a kérdésre nem érkezett válasz. Halász úgy véli ugyanakkor, a Homokhátság térségében a talajvíz kiemelt jelentőségű erőforrás, ezért a jövőbeni esetleges vízhiány vagy kútkárosodás kérdése sem hagyható figyelmen kívül.

A lakossági fórumon a hatástanulmányok és engedélyek kérdése is szóba került. Halász Noémi szerint önmagában az engedélyek megléte nem jelent garanciát arra, hogy a vállalt feltételeket később valóban betartják. Példaként az Őszeszéki-tó környékén épült hotel ügyét említette, ahol állítása szerint nem készült környezeti tanulmány, és a vállalt védőerdő telepítése sem valósult meg. Beszámolója szerint a polgármester azt ígérte, utánanéz az ügynek.

A fórumon a homokbánya várható gazdasági haszna is felmerült. Többen arról érdeklődtek, mekkora iparűzési adóbevételt hozhatna a beruházás a településnek, ám Halász Noémi szerint erre sem érkezett érdemi válasz. Úgy véli, egy ilyen volumenű fejlesztés esetében a várható gazdasági előnyök nagyságrendi ismerete alapvető információ lenne.

A fórum végére az indulatok is felerősödtek, és a jelenlévők egy ponton skandálni kezdték, hogy „nem kell bánya”. Halász Noémi úgy értékelte a fórumot, hogy a lakosok elsősorban nem a beruházás ténye miatt voltak elégedetlenek, hanem azért, mert úgy érezték, nem kaptak időben megfelelő tájékoztatást és nem vonták be őket kellőképpen egy településük jövőjét érintő ügybe.

Szerinte a fórum alapján az is érzékelhető volt, hogy a település vezetése a fórum végére kezdett kihátrálni az ügy mögül: a polgármester már jóval óvatosabban fogalmazott, mint korábban, a bánya képviselői pedig még a fórum vége előtt távoztak.

Az, hogy mihez kell ennyi homok, nem hangzott el a lakossági fórumon. Egy zsombói Facebook-oldalon azt sejtik, Csongrád-Csanád megyében ekkora mennyiségű homokot csak a 140-es vasútvonal Kiskunfélegyháza és Szeged közötti kétvágányúsítása , esetleg az M9-es autópálya építése lenne képes felszívni. Ez azonban egyelőre csak találgatás.