Átlátszó: A beígért csongrád-csanádi fejlesztések nagy része nem valósult meg 

A 2022–2023-ban bejelentett TOP Plusz fejlesztések jelentős része nem valósult meg Csongrád-Csanád megyében – írja az Átlátszó. A lap a kormánypártok „folytatjuk” szlogenjének tükrében azt vizsgálta, hogy a településeknek megítélt forrásokból mennyi beruházás készült el, és mennyi maradt ígéret. 

A Forráskút és az M5-ös autópálya közötti, 6,5 kilométeres útszakasz felújítását például már 2022-ben is ígérték, akkor még 1,2 milliárdos kerettel. Érdemi előrelépés azonban csak az idei választások közeledtével történt, márciusban kezdődtek el ugyanis a munkálatok. Mihálffy Béla, a körzet országgyűlési képviselőjének beszámolója alapján a költség közben 1,5 milliárd forintra nőtt.

A Magyar Közút azzal indokolta a csúszást, hogy az Európai Bizottság kérésére, módosított pályázati feltételek miatt újra kellett indítani az eljárást. A támogatási döntést végül 2024-ben hozták meg, így a kivitelezés csak ezt követően indulhatott el.

A forráskúti beruházás nem egyedi eset. Az uniós projektek adatbázisa szerint Csongrád-Csanád megyében 273 nyertes TOP Plusz pályázat van, ezek közül 102-re kötöttek szerződést 2022–2023-ban. Az Átlátszó közérdekű adatigénylése alapján a beruházások jelentős része nem készült el.

Több nagyobb fejlesztés sem, például a Csanytelek térségébe tervezett 4,2 milliárd forintos kerékpárút, a Bordány és Zsombó közötti bringaút, a sándorfalvi fejlesztések, valamint a Szatymaz–Sándorfalva közötti kerékpárút. Összesen mintegy 23 milliárd forintnyi beruházásra szerződtek, amelyből körülbelül 9 milliárd forintnyi készült el.

Mihálffy Béla választókerületében valamivel jobb az arány, de még itt is 58 százalék a meghiúsult projektek aránya. A befejezett fejlesztések értéke 2,5 milliárd forint, míg 3,5 milliárd forintnyi beruházás elmaradt. Több esetben az önkormányzatok visszafizették a fel nem használt előlegeket az Államkincstárnak.

Elkészült viszont többek között egy bordányi kerékpárút-szakasz, kisebb útfelújítások és egy zákányszéki bölcsőde. Ezek volumene ugyanakkor elmarad a korábbi ígéretektől. Előfordult olyan is, hogy az elkészült infrastruktúra nem kapcsolódik más településekhez, kvázi a semmibe vezet.

Az adatok alapján tehát kijelenthető, hogy a támogatások jelentős része nem jutott el a megvalósításig. A lap szerint mindez „nehezen magyarázható másként, mint hogy uniós források hiányában a vidéki fejlesztések jelentős része továbbra is inkább ígéret marad, mint valóság”.