Fél évszázadra új gazdához került a vásárhelyi zsinagóga, de marad a városé 

Ötven évre szóló, ingyenes haszonélvezeti jogot kapott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a hódmezővásárhelyi zsinagóga épületegyüttesére. A szerződést csütörtökön írta alá Márki-Zay Péter polgármester és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. 

Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón a Hódpress tudósítása szerint Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy az 50 évre szóló haszonélvezeti jog nagyobb biztosítékot jelent, mint a tulajdonjog. Az épületben továbbra is tartanak majd városi kulturális programokat, miközben az önkormányzat mentesül az anyagi terhektől. A polgármester megköszönte a Mazsihisznek, amiért nemcsak a zsidó hagyományokat őrzik, hanem az épületben működő múzeumot is fenntartják.

A megállapodás szerint a Mazsihisz saját forrásból végzi el a zsinagóga és a régi iskola felújítását, karbantartását és állagmegóvását. Vállalták a Magyar tragédia 1944 című kiállítás további működtetését, fenntartják a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség jelenlegi használati jogát, valamint viselik az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos költségeket.

Grósz Andor azt mondta, „ez egy felemelő pillanat a város társadalmának és a zsidó lakosság számára is”. Hozzátette, „igazságtétel is ez a pillanat, hiszen visszakapják teljes jogú használatba ezt az épületet”. Reményét fejezte ki, hogy más városokban is születnek hasonló döntések. 

Felidézte, hogy számos településen raktárként használták a zsinagógákat. Ez történt például a pápaival is, ami a harmadik legnagyobb ilyen építmény hazánkban, és nem más, mint Szeged későbbi tudós főrabbija, Lőw Lipót szentelte fel, méghozzá magyar nyelven. 

A vásárhelyi zsinagóga nem jutott arra a sorsra, mint sok magyarországi társa, ami Grósz szerint azt jelzi, hogy a városban „befogadó közösség van, amely tiszteli a közös múltunkat és nyitott a zsidóság, de minden kisebbség irányába is”.