100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A helyi építési szabályzat tiltja az erdőterületeken történő nem természetvédelmi célú építkezést, a batidai vadászkastély mellett mégis felépült egy teniszpálya – derítette ki az Átlátszó. A pálya Lázár János építési és közlekedési miniszter magánvagyonában található, nem pedig a kastélyt birtokló Grosswiese Befektetési Zrt. területén. A lap megkereste Lázárt az ügyben, de nem kapott választ.
A Google műholdképei alapján a sportlétesítmény 2020-ban még nem volt ott, 2021-ben és 2022-ben azonban már látszott rajtuk egy téglalap, ami 2023-ra kész pályává vált.

A geoshop.hu szerint 2016 óta Lázár János magánvagyonába tartozik az érintett terület, amelyen többek között szántó, legelő és erdő is található. A műhold- és földhivatali térképek összevetése alapján a teniszpálya ezek közül az erdő részre épült. A 2009. évi XXXVII. törvény értelmében engedély nélkül nem lehet erdőterületen építkezni. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal erdészeti osztálya közölte, hogy az engedélytípusok minden esetben a konkrét ügy körülményeitől függnek, és építmény, parkoló vagy földfelszíni tároló engedélyét eljárás nélkül nem lehet biztosan meghatározni.
A tulajdoni lap és az erdőtérkép alapján a terület valóban erdő. Egy földtulajdoni szakértő az újságnak azt nyilatkozta, az erdők igénybevételénél kötelező a csereerdősítés, „amit olykor nagyon sok pénzzel ki lehet váltani”. A helyi szabályozási és településrendezési terv határozza meg, hogy mit lehet tenni egy faanyagtermelő erdőben, a hódmezővásárhelyi „mát” besorolású, természeti övezetben azonban kizárólag természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmények helyezhetők el – tehát legálisan teniszpálya nem.
Az Átlátszó felidézi, hogy az elmúlt évtizedben Lázár több környéki földet megvásárolt, az elmúlt években összesen 181 millió forintot költött rájuk. 2018-ban még tagadta kapcsolatát a Grosswiese Befektetési Zrt.-vel, de ma már 40 százalékban tulajdonosa a vadászháznak.
A batidai kastélyhoz vezető út felújítására a Magyar Közút az állami költségvetésből 3,3 milliárd forintot fordított, kilométerenként mintegy félmilliárdot, miközben a forgalom minimális. A Magyar Falu program keretében végzett további útfelújítások sem érték el ennek mértékét sem árban, sem kivitelezésben.













