100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Csaknem kétszáz butellát mutatnak be szombattól a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, ahol a látogatók a pálinka tárolására szolgáló cserépedény készítésének folyamatával is megismerkedhetnek – közölte Terendi Viktória néprajzkutató pénteken az MTI-vel.
A butella a helyi fazekaskultúra ikonikus tárgya, hiszen kutatások szerint Hódmezővásárhelyen készültek az első darabok, és innen terjedtek el országszerte a 19. század közepére, magyarázta a néprajzkutató. Már a 18. században léteztek üvegbutellák, amelyek cseh és osztrák import révén drágák és sérülékenyek voltak. A vásárhelyi tálas mesterek újítása volt, hogy az italtároló alkalmatosságot cserépből készítették el. Komoly igény jelentkezett az ilyen használati tárgyakra, hiszen pálinkát már főzhettek a jobbágyok is.
A kiállítás legidősebb darabja egy 1816-os butella, amely a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményéből érkezett. A tárlat bemutatja, hogyan vált egyre divatosabbá ez az edény, és milyen változatos formavilág és díszítéstechnika alakult ki a szűk száz év alatt, amikor még használati tárgyként volt jelen. Készült kicsi, közepes, nagy, kerek, hasáb, könyv, alakos, perec és szecessziós butella is, különböző karcolásos, írókázott vagy rátétes díszítésekkel – közölte a kurátor.
A butella az egyetlen olyan fazekastermék, amelynek szinte elmaradhatatlan része a felirat. A feliratok nemcsak nevet és dátumot tartalmaznak, hanem verses formájú, gyakran a tartalmára utaló szöveget is.
A 20. század fordulójára a gyári üvegek elterjedése miatt a butella fokozatosan kiszorult a használatból, azonban ajándéktárgyként megmaradt. A mai napig sok vásárhelyi család őrzi a felmenők butelláit. A tárlaton bemutatott műtárgyak közül több magángyűjteményből érkezett. Az 1960-as, 70-es évektől a butellákat már elsősorban dísztárgyként készítették, és ez a hagyomány napjainkban is él. A kiállítás legújabb darabját alig három hete égették ki. Egy filmben Forró István, a város utolsó aktív népi fazekasa mutatja be a készítés folyamatát.
A fél évig látogatható kiállítás záró részében a pálinkafőzés folyamatát ismerhetik meg az érdeklődők a gyümölcsfák telepítésétől kezdve a lepárlásig.
