Földadót vezet be Hódmezővásárhely, az országos gazdaszövetség is nekiment Márki-Zay Péternek

A hvg.hu számolt be a csütörtöki vásárhelyi közgyűlésen történtekről. Mint írják, Márki-Zay Péter földadó bevezetésére tett javaslatot, melyet meg is szavaztak. Ebből az önkormányzat 80 millió forint bevételt remél, amivel rezsitámogatást biztosítanának a rászorulóknak. Bár végül az adóemelést megszavazták a képviselők, a MAGOSZ és a helyi ellenzéki képviselők sem támogatták az ötletet teljes mellszélességgel.

A lap cikke azt írja, hogy már korábban nekiment Márki-Zaynak az előterjesztés miatt az országos agrárkamara. Az eredeti előterjesztés szerint a földadót csak két hektár feletti földterület esetén, és csak az azt nem megművelőknek, hanem bérbeadóknak kellett volna fizetnie. Ez közel 120 millió forint bevételt jelentett volna, ha az eredeti formában elfogadják a képviselők a javaslatot.

Az előterjesztés szerint egy öthektáros, bérbe adott föld után 500 ezer forint bevétele származik a tulajdonosnak. Szántó esetén, négyzetméterenként 0,99 forint (egyéb területek 0,59 forint) négyzetméterenkénti adóval számolva, az öthektáros tulajdonosnak 49 500 éves adót kell befizetnie Hódmezővásárhely felé. A földadót végül úgy szavazták meg, hogy az adó hatálya alá tartozó terület nagyságát négy hektár fölé emelték, amivel becslések szerint 80 millió forint folyhat be.

A javaslat heves vitát váltott ki, de nem csak a közgyűlésen. A hvg.hu cikke megemlíti, hogy a helyi Fidesz, az országos agrárkamara és a MAGOSZ is nekiment a javaslatnak, ez utóbbi szervezetek közleményt is kiadtak El a kezekkel a termőföldtől címmel. Indoklásuk szerint az idei nyári forróság és aszály padlóra küldte a gazdákat, különösen igaz ez pont Hódmezővásárhely környékére is. Ezért méltatlan a veszteséges gazdaságok további adóztatása.

Azt viszont nem említik, hogy pont a mezőgazdasági tevékenységet végzők földjeire nem vonatkozna mindez.

A helyi Fidesz viszont úgy látja, a tulajdonos a pluszkiadást azonnal továbbhárítaná a bérlőkre, akik a többletköltséget a vevők felé érvényesítenék. A helyi DK és MSZP képviselői pedig azt kifogásolták, hogy a csekély méretű földjüket bérbeadó idős embereket nem szerencsés tovább terhelni, mert sokan jelenleg is nehéz anyagi körülmények között élnek, a nyugdíjuk mellett az évi néhány százezer forintnyi havi összeg még a gyógyszerkiadásaikat sem fedezik.

Más adónemről is szó volt a csütörtöki közgyűlésen: a négyféle közül többek között az építményadó visszaállítása is szóba jött, mely már több százmilliós bevételt jelentett volna, azonban ezeket végül leszavazták a képviselők. Nem lesz azonban kommunális adó sem, amit Makón alkalmaznak az önkormányzat szerint.

A vásárhelyi önkormányzat Szegedernek megküldött közleményében azzal indokolja az új adót, hogy jövőre a működési költségek 2–3 milliárd forinttal nőhetnek és jelentős segélyigény jelentkezhet a lakosság részéről. Ahhoz, hogy ezt a város teljesíteni tudja, növelni kell a bevételt – jegyezték meg. Márki-Zay Péter polgármester azt fejtegette a közgyűlésen, hogy amennyiben az önkormányzat nyáron csődbe menne, egy csődbiztos semmit nem fizetne ki. Így, összevonva az adóról és támogatásról szóló rendelet viszont garantálná a támogatások kiutalását a rászorulók számára.

Szerinte nem az éhezőktől veszik el a pénzt, hanem akiknek hektáronként 30–40 ezer forinttal nőtt a bevétele, mely 1–2 ezer földtulajdonost érinthet. Úgy vélte, ha lesz is szegény ember az adózottak között, most az önkormányzati rezsitámogatással többet kapnak vissza. A polgármester azt is elmondta, hogy ha elmúlik a „kormány okozta” válság, akkor nem indokoltak az adónemek.