100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízállása Szerbiában, emiatt pedig súlyos válság alakult ki Vajdaság vízgazdálkodásában, a térség vízellátása és mezőgazdasága szempontjából kulcsfontosságú Duna-Tisza-Duna-csatornarendszert ugyanis kiszáradás fenyegeti, írja az MTI.
Vajdaság több településén – köztük Zomborban, Kúlán és Verbászon – a múlt héten rendkívüli helyzetet hirdettek. A tartományi kormány 270 millió dinárt, azaz 837 millió forintot különített el a sürgősségi intézkedésekre.
„A vízgazdálkodási rendszer az utóbbi több mint száz év egyik legsúlyosabb hidrológiai helyzetével néz szembe” – jelentette ki Dragan Glamocic mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter a Duna bezdáni szivattyúállomásán tett látogatása során. A tárcavezető közlése szerint a Duna vízszintje a szivattyúállomás eredeti tervezési szintje alá süllyedt, ezért sürgős intézkedésekre van szükség.
A Vajdaság Vizei vállalat tájékoztatása szerint a Bezdánnál működő szivattyúállomás, amely Észak-Bácska vízellátását biztosítja, július 29-én leállt. A Gombosnál (Bogojevo) működő állomás, amely Dél-Bácskát látja el, egyelőre még képes vizet emelni, de már csak mintegy 20 centiméteres tartalékkal rendelkezik a miniszter szerint. Ideiglenesen leállították a Belgrád közelében fekvő Grocka település szivattyúállomásának működését is.
Az országos közegészségügyi intézet a rendkívül alacsony vízállás miatt megnövekedett folyószennyezettségre figyelmeztetett, és azt tanácsolta, hogy amíg a Duna vízszintje ilyen alacsony, ne fogyasszanak a folyóból származó halat.
A magyar és a horvát határ közelében fekvő Bezdánnál hétfőn mínusz 163 centiméteres vízállást mértek, ami 1909 óta a legalacsonyabb érték. Az eddigi negatív rekord mínusz 143 centiméter volt a vízmérce nullpontjához viszonyítva. Az előrejelzések szerint péntekre mínusz 170 centiméterre csökkenhet a Duna vízállása.
A szerb Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) közleményében azt írta, évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a Duna–Tisza–Duna (DTD) csatornarendszert nem tartják karban és nem korszerűsítik a mind hangsúlyosabbá váló éghajlati és hidrológiai változásoknak megfelelően.
„Most, amikor egész Európa a Duna rendkívül alacsony vízállásával szembesül, a hatalom ismét a természeti körülményekre próbálja hárítani a felelősséget. Az aszály valóban komoly kihívás, de nem szolgálhat magyarázatul az évek óta tartó tétlenségre. Az alacsony vízállás nem felelős az elhanyagolt csatornákért, az elavult infrastruktúráért és azokért a múlt század közepén épült szivattyúállomásokért sem, amelyek korszerűsítése máig várat magára” – idézte a közleményt a Szabad Magyar Szó.
