Szeged még elcsípte a BYD-t, de a kínaiak egyre kevésbé nyitnának új európai gyárakat, inkább meglévő, kihasználatlan európai üzemek átvételében gondolkodnak – írja elemzésében a G7. 

A BYD már tárgyal is erről az olasz–francia–amerikai Stellantisszal és más európai autógyártókkal. A kínai cég alelnöke, Stella Li a Bloombergnek arról beszélt, hogy az egyeztetések során olaszországi üzemek átvétele is felmerült.

A Stellantis és a kínai Leapmotor múlt héten jelentette be, hogy a Stellantis zaragozai gyárában közösen gyártják majd a Leapmotor egyik modelljét és egy közösen fejlesztett Opel-modellt. A Stellantis 21 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Leapmotorban, emellett közös vegyesvállalatuk is működik.

A Financial Times március végén arról írt, hogy a Geely a tulajdonában lévő Volvo gyáraiban készítené az európai piacra szánt modelljeit Svédországban, Belgiumban és Szlovákiában. A Volkswagen vezérigazgatója két hete arról beszélt, hogy vizsgálják a Kínában gyártott autók európai importját és a gyengén kihasznált európai kapacitások megosztását kínai partnereikkel.

A hírek szerint az Xpeng – amelyben a Volkswagennek is van tulajdonrésze – szintén mérlegeli egy európai gyár megvásárlását, ugyanakkor új üzem építését sem zárta ki. Korábban már előfordult, hogy kínai cégek nyugati bérgyártók európai üzemeiben termeltek, de arra eddig nem volt példa, hogy európai autógyárakat vettek volna át.

A BYD szegedi és törökországi gyárépítése a legnagyobb kínai exportőrök között továbbra is kivételesnek számít. A Chery ugyan az Ebro nevű spanyol céggel közösen megvásárolta a Nissan barcelonai gyárát, a termelés még nem indult el. Az MG-t birtokló SAIC, valamint a Great Wall Motor és a Changan is fontolgatta az európai gyártást, végleges döntést azonban még nem hoztak.

A Rhodium Group elemzése szerint a kínai gyártók európai piaci részesedése 2024 és 2025 decembere között 2,7-ről 6,2 százalékra nőtt, miközben a Kínában gyártott járművek aránya 6,3-ról 9,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2024 októberétől vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, amire a gyártók a hibridek és belső égésű motoros modellek exportjának növelésével reagáltak.

A cikk szerint közben egyre erősebbé válik a vegyesvállalati modell is, amelyben a kínai cégek technológiát, az európai partnerek pedig gyártókapacitást biztosítanak. Elemzők szerint ez rövid távon előnyös lehet az európai autógyártóknak, hosszabb távon azonban növelheti a kínai cégek technológiai fölényét az elektrifikáció területén.