Öt év után kimondta az EUB, hogy uniós jogot sért a gyermekvédelminek nevezett törvény
Az Amnesty és a Háttér Társaság szerint a döntés történelmi, és azt is jelenti, hogy meg kell szüntetni a könyvek fóliázását és a nyilvánosságban érvényesített korlátozásokat.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) kedden kimondta, hogy a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett magyar jogszabály uniós jogot sért. A testület szerint a szabályozás több alapvető jogot és az EU alapértékeit is sérti, valamint a belső piaci szabályokba, köztük a szolgáltatásnyújtás szabadságába is ütközik.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság Népszavához is eljuttatott közleményében azt írta, a döntés „történelmi”, mert megerősíti, hogy a kirekesztésen alapuló politika nem fér össze az uniós működéssel, és először mondták ki az EU közös értékeinek sérelmét. Szerintük az ítélet azt is jelenti, hogy meg kell szüntetni a könyvek fóliázását és a nyilvánosságban érvényesített korlátozásokat.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
A szervezetek felidézték, hogy a kormány 2025-ben a gyülekezési jogra is kiterjesztette a szabályozást, lehetővé téve Pride-felvonulások és más, az LMBTQI közösség jogegyenlőségéért szervezett tüntetések betiltását, a szervezők kriminalizálását és a résztvevők megbírságolását. Álláspontjuk szerint a törvény rendszerszintű diszkriminációt vezetett be azzal, hogy korlátozta a 18 éven aluliak hozzáférését bizonyos tartalmakhoz.
A közlemény szerint az Európai Unió Bírósága azt is kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására diszkriminatív szabályozás igazolására. A bíróság megállapította, hogy a kormány nem tudta tudományos bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az érintett tartalmak károsak a gyerekek fejlődésére, miközben a gyerekek védelmét szolgáló szabályok már korábban is léteztek.
A döntés szerint a jogszabály megbélyegző jellege hozzájárulhat a szexuális és nemi kisebbségek társadalmi „láthatatlanságához”, ami sérti az érintettek méltóságát. A három szervezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult az ügyben.
A közlemény alapján a döntés nyomán az Országgyűlés feladata lesz a jogsértő törvény hatályon kívül helyezése. Ha ez nem történik meg, Magyarországot akár pénzbírság megfizetésére is kötelezhetik.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Koller Hanna a Szegeder újságírója és szerkesztője. Leginkább a döntések és közéleti jelenségek mögötti miértek, az emberi történetek foglalkoztatják, de politikai vagy tudományos eseményekről is gyakran tudósít. A szerző további cikkei.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Lehetsz több száz vagy több ezer kilométerre: Szeged továbbra is a te városod. A Szegeder pedig akkor is figyel arra, mi történik otthon, amikor te épp, vagy már, máshol élsz. Tegyél támogatásoddal azért, hogy Szegeden továbbra is legyen független helyi sajtó, amely utánajár, kérdez és számon kér!
