„A magyar kultúra napján Topolyán mutattuk be a Magyar menyegzőt, most pedig Vajdaságba hozzuk a Kovács Ákosról szóló filmet” – jelentette be szerdán közösségi oldalán Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. 

Az Ember maradj – az Ákos-sztori. Eddig. című alkotást Óbecsén és Adán ingyen vetítik, az eseményeken maga Ákos is részt vesz. Nem ez az első, hogy a határainkon túl is népszerűsítik a dokumentumfilmet: néhány hete egy romániai magyar portál is arról számolt be, hogy Erdélybe érkezik az Ákosról szóló film, és személyesen találkozhat a címszereplővel a közönség.

Forrás: Ákos hivatalos Facebook-oldala

Mindeközben Magyarországon vitatott az Ákos-sztori sikere. Az énekes másfél hónappal a megjelenés után „csutka telt házról” beszélt, és azt mondta, kevés moziban lehet látni. Szerinte „kiszorították a mozikból” a portréfilmet, sőt „a magyarországi nyilvánosság fele azon dolgozik, hogy minél kevesebben lássák”, pedig az alkotás nem akar rosszat senkinek. 

A HVG cáfolta Ákos állításait. A bemutató után a film még a toplista ötödik helyén állt, a következő hétre 17 százalékkal esett a nézettség, ami még nem számít nagy csökkenésnek. A harmadik héten azonban már 73 százalékkal kevesebben ültek be. Hat héttel az első vetítések után még mindig 41 vásznon lehetett megtekinteni a filmet, de a statisztikák szerint mozitermenként összesen 9 nézője volt. 

Sajó Dávid Telex Afteren megjelent kritikája szerint a film nem elég bevállalós, pedig lett volna miből dolgozni. „Az elejétől kezdve gyanús volt, hogy ez itt nem egy paradigmaváltó, új nézőpontokat behozó doku lesz, hanem egy végtelenül megúszós PR-film. Ákos többször is beszél számára traumatikus élményekről, mint például arról, hogy gyerekkorában Dudinak becézték a családban, vagy a Bonanza Banzai feloszlásáról, de ezeket a traumákat nem beszéli ki, nem fejti ki, és ezeknek nem is megy utána a film” – fogalmazott a kritikus. 

A Kossuth-díjas énekes egyébként tavaly úgy vitte haza a Mandiner egyik díját, hogy a 2025-ös évben ki se adott albumot. Az év kulturális személyisége kategóriában legyőzte még a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László írót is.