„Nincs titkolnivalónk” – mondta Varga Mihály a keddi sajtótájékoztatóján a 444 tudósítása szerint. A jegybankelnök azt ígérte, az MNB összegyűjti és nyilvánosságra hozza a Transparency International által kért, a jegybank 2025. január 1-je után kötött szerződéseire vonatkozó adatokat. „A kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon” – tette hozzá.

A lap múlt héten számolt be arról, hogy a Transparency International közérdekű adatigénylésben kérte ki az MNB 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait. A jegybank a meghosszabbított válaszadási határidő után azt közölte, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv.”

Az MNB válaszában azt is közölte: „Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez”. Ez az érvelés hasonlított ahhoz, amelyet a 2010-es évek közepén a Pallas Athéné alapítványok létrehozásakor is alkalmaztak Matolcsy Györgyék, az Alkotmánybíróság pedig később kimondta, hogy az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, az általa az alapítványoknak juttatott vagyon pedig nem veszíti el közpénzjellegét.

Varga a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, az adatigénylés a jegybank alapműködéséhez kapcsolódó szerződésekről jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit az MNB eddig az információs törvény alapján közzétett. „Ebből következően ilyen típusú adatbázist eddig nem készített a jegybank, sem az előző vezetés, sem a mostani” – mondta. Az adatokat azonban most összegyűjtik és rendelkezésre bocsátják.

Bár Varga szerint az Infotörvény jogértelmezésük alapján nem írja elő ezt a közzétételt, ő helyénvalónak tartja, hogy „továbbvigyék a transzparenciát, és rendszeresen közzétegyék a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódó szerződéses információkat”. Azt is mondta: „tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek, hogy rávilágított egy pontra, ahol eddig mi eltérő módon jártunk el”. Az nem derült ki, hogy ha az MNB jogilag korábban is helyesen járt el, mi indokolja az új gyakorlat bevezetését.

Az MNB-elnök szerint az adatközzététel nem érinti a devizatartalék kezelésével és az aranytartalékkal kapcsolatos kérdéseket. Az MNB megvizsgálja az Európai Központi Bank gyakorlatát is, és ha az szélesebb körű közzétételt indokol, tovább bővítik a nyilvánosságra hozott adatokat. Varga nem mondta meg, mikorra készül el az adatbázis.