„Ha valaha volt aranykora a magyar–amerikai kapcsolatoknak, akkor az most van” – mondta Orbán Viktor a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában, amelyet ezúttal Washingtonból, felvételről sugároztak, néhány órával a magyar kormányfő és Donald Trump találkozója előtt.

A miniszterelnök szerint most különösen kedvező a légkör az üzleti együttműködéshez: egyre több amerikai cég fektet be Magyarországon, jelenleg mintegy 1400 amerikai tulajdonú vállalat működik az országban, összesen 100 ezer embernek adva munkát. Orbán úgy fogalmazott, a mostani kapcsolatokat „bajtársias viszonynak” tartja, amely a kölcsönös érdekeken alapul.

A kormányfő hozzátette, egy szövetség igazi értékét a kipróbáltsága adja: minél több közösen megvívott küzdelem van mögötte, annál erősebb és értékesebb. Értékelése szerint a mai amerikai–magyar szövetség ilyen.

„Minden területen büntettek bennünket az amerikaiak” – mondta a Trump elnökségét megelőző Biden-adminisztráció időszakára utalva. Itt a szankciókra, az atomerőmű-építés és a fegyverbeszerzések akadályozására, valamint a kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszüntetésére gondolt. Orbán Viktor szerint ennek lett vége idén, amikor ismét Donald Trump lépett hivatalba. (Bár a szankciókkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Trump nemrég barátjának nevezte Orbánt, de nem adott mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól.)

Ha Trump nem jön Magyarországra, Orbán megy Trumphoz

Az elmaradt budapesti békecsúcsról, amitől már Putyin és Trump hivatala is elállt, Orbán még mindig azt mondja, hogy biztosan megtartják. Szerinte még nem dőlt el, hogy a találkozó azonnali megoldást hoz-e, vagy csak egy lépés lesz a békéhez vezető úton. A kormányfő egyébként úgy látja, a háború után Ukrajna önfenntartó államként valószínűleg nem tud majd létezni, és a kérdés az, ki fizeti a fenntartását. „Olyan megoldást kell találnunk, hogy Ukrajna talpon maradjon, de ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának” – jelentette ki.

Közben a Bloomberg értesülései alapján a 24.hu is megírta, hogy több konkrét megállapodás is születhet Magyarország és Amerika között. A magyar kormány várhatóan 100 millió dollár (33,5 milliárd forint) értékben vásárolna nukleáris fűtőanyagot a Westinghouse Electrictől, amely ezzel részben kiváltaná az orosz beszállítót a paksi atomerőműben. Emellett napirenden van egy ötéves, 600 millió dolláros szerződés amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról.

A kormány tíz kis moduláris atomerőmű (SMR) beszerzéséről is tárgyal, akár 20 milliárd dollár értékben. Ezekről egyelőre csak szándéknyilatkozat születhet. A projekt a forrás szerint alapjaiban írhatja át a csúszó paksi bővítést, amelynél a Roszatom 2026 februárjában kezdené a betonöntést. A csomagban védelmi és pénzügyi megállapodások is lehetnek.