NATO-csúcs: a tagországok öt százalékra növelik a védelmi kiadásaikat 2035-ig

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, valamint megerősítették a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségüket – közölte a NATO-főtitkár Hágában szerdán az MTI tudósítása szerint.

A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta: a kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.

A szövetségesek vállalták, hogy 2035-ig évente GDP-jük öt százalékát alapvető védelmi és biztonsággal kapcsolatos kiadásokba fektetik, hogy közös biztonságuk érdekében rendelkezzenek a válságmegelőzéshez és -kezeléshez, valamint az elrettentéshez és a védekezéshez szükséges erőkkel, képességekkel, erőforrásokkal, infrastruktúrával, harci készenléttel és ellenálló képességgel.

Az 5 százalék két elemből áll össze, 3,5 százalékot kell fordítani az alapvető védelmi költségekre, a maradék másfél pedig az „azzal kapcsolatos” kiadásokra. Utóbbit a csúcson nem konkretizálták. A csúcson Orbán Viktor korábban arról beszélt, Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen a NATO-ra, mivel a szövetség „sokkal erősebb”. A valódi fenyegetés szerinte nem biztonsági, hanem gazdasági jellegű.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök jelenléte mindent megváltoztatott az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóihoz képest, így „Ukrajna támogatása helyett végre az észak-atlanti szövetség védelmi képességeinek erősítése volt a fókuszban”. Úgy véli, így már mindenki használhat olyan szavakat, mint „béke”, „tűzszünet”, „béketárgyalás”, amiért nem jár „azonnali nyilvános megszégyenítés”.

Mint kiderült, a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás. „2029-ben lesz majd egy felülvizsgálat, akkor tekintjük át a helyzetet, hogy az akkor érvényes biztonsági helyzet tekintetében hogyan is állunk” – mondta Szijjártó.