Magyar idő szerint szerda este az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy Kína kivételével minden más ország esetében 90 napra felfüggesztik az új vámtételeket, és az átmeneti időszakban egységesen 10 százalékos vámot vezetnek be. Az Európai Unió is szerepel az érintett országok között, amely így a korábban belengetett 20 százalék helyett 10 százalékos vámtétellel számolhat három hónapig.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események: Donald Trump előbb újabb 34 százalékkal, összesen 54 százalékra emelte a kínai termékekre kivetett vámokat, amire Peking 104 százalékos viszontvámmal válaszolt. Az elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai vámokat 125 százalékra emelik, mondván: Kína „nem tartotta tiszteletben a világpiacot”, írja a Telex.
A Fehér Ház szerint az újabb fordulat nem visszakozás, hanem része volt Trump tudatos stratégiájának. Peter Navarro, Trump kereskedelmi főtanácsadója az elnök döntését az „amerikai gazdaság történetének egyik legnagyobb napjaként” ünnepelte. A CNN szerint az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent is azt állította: a 90 napos szünet régóta tervben volt, hogy ezzel vegyék rá a többi országot tárgyalásokra. „Vasárnap hosszan beszélgettünk a vámokról, és végig ez volt a stratégiája.”
A nemzetközi sajtó és a közgazdasági elemzők azonban nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. A The Guardian elemzése szerint Trump döntését inkább a piacok szerdai, drámai zuhanása kényszeríthette ki. Mohit Kumar, a Jefferies befektetési bank elemzője úgy fogalmazott: Trump ezzel a lépéssel kereskedelmi partnereit Kína felé tolja, ami hosszú távon geopolitikai hátrányt jelenthet az Egyesült Államok számára. Szerinte az amerikai elnöknek könnyebb lenne gyors megállapodásokat kötni más országokkal, és Kínát külön kezelni.
A The New York Times gyorselemzése szerint Trump stábjában sokan attól tartottak, hogy a gazdasági feszültség pánikot kelthet, és kicsúszhat az irányítás a kezükből. A lap értesülései szerint a pénzügyminiszter és az alelnök is strukturáltabb megközelítést szorgalmazott, de végül az lett a dolguk, hogy kommunikációs szinten utólag stratégiát kreáljanak a visszavonulásból. Maga Trump ugyanakkor elismerte, hogy „inkább ösztönösen” döntött. Sokan már korábban is úgy vélték, hogy az elnök Kínán kívül blöfföl a vámokkal, és inkább csak nyomásgyakorlásként használja a fenyegetéseket.
A Portfolio szerint az arany árfolyama csütörtök reggel történelmi csúcs közelébe ért, a vezető amerikai részvényindexek – a Dow Jones, az S&P 500 és a Nasdaq – komoly pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt a kép: a japán Nikkei 8,63 százalékot emelkedett, míg a kínai CSI 300 index 2,39 százalékot esett.
