Magyarországon emelkedtek legnagyobb mértékben az ingatlanárak 2010 és 2024 vége között az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az uniós statisztikai hivatal szerint a hazai lakásárak 234 százalékkal nőttek tizennégy év alatt, ami messze meghaladja az uniós átlagot (55,4%).
A második helyen Észtország áll 228 százalékos, a harmadikon pedig Litvánia 187 százalékos drágulással. A bérleti díjakban fordított a helyzet: Magyarország a harmadik 114 százalékos emelkedéssel, csak Észtország (212%) és Litvánia (175%) előzi meg.
A magyar számok különösen kiugrónak számítanak: a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése is több mint négyszerese az uniós átlagnak. Eközben Cipruson stagnáltak az árak, míg Olaszországban 4 százalékkal csökkentek 2010-hez képest. A bérleti díjak egyedül Görögországban csökkentek, 13 százalékkal.
A legfrissebb, 2024 negyedik negyedévére vonatkozó adatok szerint EU-szerte átlagosan 4,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, a bérleti díjak pedig 3,2 százalékkal nőttek éves összevetésben.
Nemrég megírtuk, márciusban jelentősen lassult az országos lakásdrágulás üteme havi szinten 2,4 százalékról 1,7 százalékra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás lefeleződött, és márciusban 2,1 százalékos volt. Éves összevetésben az országos lakásáremelkedés 10,6 százalékot tett ki, ami megegyezik a februári tempóval.
Több vidéki régióban látványos élénkülés volt tapasztalható, egyedüli kakukktojás a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió, ahol márciusban 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a régió lassulása tulajdonképpen természetes piaci korrekciónak tekinthető, mivel Szegeden az átlagos négyzetméterárak az elmúlt egy évben 19 százalékkal nőttek.
