“Folytatjuk a háromoldalú magyar–kínai–szerb együttműködést. Ugye a Budapest-Belgrád vasútvonal építése sikertörténet. Erre alapozván egy nagy közúti határátkelőhely építését készítjük elő Magyarország és Szerbia határán, a röszkei térségben, amely szándékaink szerint Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelője lehet” – mondta Szijjártó Péter Pekingben. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar–szerb kőolajvezeték építését is háromoldalú lapon lenne a legjobb végrehajtani.

Azt már korábban megírtuk Lázár János szegedi látogatása kapcsán, hogy kínai–szerb–magyar háromoldalú együttműködéssel a schengeni övezet legnagyobb határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, 100 milliárdos nagyságrendű kínai hitelből. A beruházással Lázár szerint szintén lenne egy vasúti áru- és utasterminál Röszkén, valamint a közutas részét is bővítenék.

Az MTI beszámolója alapján Szijjártó Péter kedden a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott egyeztetését követően arról beszélt, hogy ez volt a huszonegyedik személyes találkozójuk, ami mutatja, hogy a két ország mekkora jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak. „Jelenleg Magyarország az Európába irányuló kínai beruházások első számú célpontja. A tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó üdvözölte a két ország között létrejött átfogó stratégiai partnerséget, amelynek eredményeit szerinte napi szinten tapasztalni, vélekedett. Arra is kitért, hogy a hivatali partnere szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon. „Mi nem diszkriminálunk egy beruházót sem csupán azért, mert valamelyik égtáj felől érkezett hozzánk Magyarországra. Mindazok a beruházók, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket és szabályokat, szabadon működhetnek Magyarországon.”

Jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, amelyek munkahelyek tízezreit hozzák létre, mondta Szijjártó, aki szerint a turisták száma folyamatosan bővül a két ország között. Ezért megkezdik a tárgyalásokat a légiközlekedési együttműködés módosításáról, amellyel azt célozzák, hogy tovább növeljék a kínai nagyvárosok és Budapest között közlekedő járatok számát a jelenlegi heti huszonegyről.

Emellett a felsőoktatási együttműködést is szorosabbra fűzik azáltal, hogy immár a hatodik Konfuciusz Intézetet is létre fogják hozni Magyarországon, ezúttal a Győri Egyetemen. Érintette a mezőgazdasági együttműködés fejlesztését is, kiemelve, hogy az illetékes munkacsoportok megtartották az első üléseiket, amelyek célja az, hogy újra lehessen magyar baromfit és magyar sertést exportálni Kínába, ehhez úgynevezett regionalizációs megállapodást kellene kötni.

A miniszter szerint a józan ész alapjára kell helyezni az Európai Unió és Kína kapcsolatát is. Ennek kapcsán bírálta a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett vámokat, mondván, hogy azok veszélyesek az európai versenyképességre és gazdaságra nézve. „Kínai külügyminiszter kollégám világosan elmondta, hogy ők a tárgyalások hívei, tehát a tárgyalásokkal szeretnék jobbá, hatékonyabbá tenni az európai-kínai együttműködést. Én azt gondolom, az Európai Unió nem térhet ki ezen tárgyalások elől.”