Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen azt jelentette ki, hogy „az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében”. Lázár János kiemelte, hogy a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a „sokgyökerű”, de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most „sokunk szerint támadás alatt áll”.

„Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll az európai életmód, mint a magyar, mint a román életmód is” – hangsúlyozta a politikus. „Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították” – ismertette a miniszter. Szerinte a mai „birodalommá válni akaró erőközpontok” is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor „egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg”.

Lázár úgy véli, Közép-Európában a jövőt legtöbbször a mártírok formálják nagyobb erővel. „A magyarok számára 1848/49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni” – hívta fel a figyelmet.

Szerinte most azért „a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi dönthessük el, mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani településeinket, miként akarjuk felnevelni gyerekeinket”. Mint mondta, az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harci és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként.

Az MTI összefoglalójában azt írja, az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.