Több száz ház megrongálódott a kedd esti földrengésben Romániában

Több száz ház megrongálódott a kedd esti, 5,2-es erősségű romániai földrengésben Arad megyében, több községben középületeken is mély repedések jelentek meg az MTI közlése alapján. A magyar határ melletti, partiumi megye több településéről is jelentettek károkat a kedd esti, 5,2-es erősségűre javított földrengés és az azt követő számos utórengés után.

• A legtöbb kár Gyorok (Ghioroc) községben keletkezett, ahol több száz ház megrongálódott, a legtöbbnél kémények dőltek le, vagy a tetőzetben keletkezett sérülés.
• Több mint száz kémény omlott le Temeshidegkút (Zabrani) községben is, ahol szintén megrongálódtak tetőzetek, beomlottak mennyezetek, több épületen mély repedések keletkeztek.
• A földrengés fészkének számító Ópálos (Paulis) községben is számos ház megrongálódott. Ioan Turcin polgármester az Aradon hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb kár Kalodva (Cladova) településen van, ahol a helyi iskola két terme is használhatatlanná vált.
• Aradon vakolat- és faldarabok estek le a régi belvárosi épületekről, Calin Bibart, a megyeszékhely polgármestere élő bejelentkezésben közölte, hogy a városvezetés a jövőben megbírságolja azokat a tulajdonosokat, akik nem újítják fel épületeiket.

A romániai földfizikai intézet korrigált adatai szerint a földrengés 5,2-as erősségű volt, központja a felszínhez közel, 5,6 kilométeres mélységben volt. Helyi idő szerint 20 óra 26 perckor következett be, Aradtól 24, Temesvártól 50, Békéscsabától 74, Resicabányától 93 kilométerre. Kolozsváron, a Bánságban és Erdély szinte valamennyi megyéjében erősen érződött, és Magyarországon is érezni lehetett, a szegedi tapasztalatokról mi is írtunk.

Raucsik Béla, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének adjunktusa arról beszélt az SZTE hírportáljának, hogy a fő rengés már jelentős volt, világviszonylatban közepes erősségűnek értékelhető. Az okozott kár főleg a régi, kevésbé jó konstrukciójú épületek tetőzetében, kéményeiben, falaiban, mennyezeteiben keletkezett repedésekben nyilvánul meg, teljesen megsemmisült épületekről, személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

A szegediek „a földrengések szempontjából nincsenek nagyobb veszélyben, mint eddig bármikor a város története során. Kisebb, nem, vagy alig észlelhető rengések viszonylag gyakran előfordulhatnak. Anyagi károkat okozó rengések kipattanására Szegeden sokkal kisebb az esély akár több évszázados időtávlatban, mint Arad környékén, de soha nem zárhatók ki teljesen. A katasztrofális rengések esélye még kisebb, közelít a nullához” Raucsik szerint.

A budapesti Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook oldalán megosztottak szerint „a területen eddig ismert és földrengésekkel összefüggésbe hozható földtani szerkezetek közül leginkább a Calacea és a Lugoj–Zarand vetők jöhetnek szóba, mint amelyek a rengés kialakulásáért felelősek. (...) A földrengések kipattanásának helye szintén közel esik a főbb szerkezeti egységeket elválasztó Maros-menti ofiolit-övhöz is, amely földtani természetéből fakadóan mobilabb szerkezeti zónának tekinthető”.

A földrengéssel érintett terület éppen a Pannon-medence és az Erdélyi-szigethegység átmeneti zónájában található, amelyet jelentősebb kéreg- és litoszféra vastagság változás is jellemez.