Bizonytalanság a 100 milliárdos szegedi projekt körül: reformot sürget a befektető

A BPA Invest Kft. közel 100 milliárd forintos szegedi városfejlesztési projektjének ügye rámutat arra, hogy a hazai jogorvoslati rendszer és az Alkotmánybíróság működésének lassúsága rendszerszintű kockázatot jelent a nagyberuházások számára – írja a Portfolio.

A befektető az otthon startos projektek kiemeltté nyilvánításának szabályozásával kapcsolatban fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kívánta tisztázni, hogy a bírsággal fenyegető jogalkotás valóban visszamenőleges hatályú volt-e, azonban több mint 120 nap elteltével sem kapott választ. Bényi Szabolcs ügyvezető szerint az ilyen mértékű késedelem elbizonytalanítja a befektetőket, ezért szükségesnek tartja az intézményrendszer piacvédelmi célú reformját.

A társaság egy 7,5 hektáros szegedi városnegyed-rehabilitációs projekt során szembesült a problémával. A százmilliárd forintos nagyságrendű beruházás 2025 őszén kiemelt státuszt kapott, ugyanakkor a jogalkotó 2026 januárjától felkészülési idő nélkül vezetett be jogvesztő határidőket az engedélyezésre és a kivitelezésre. Bényi és több piaci szereplő szerint ez visszamenőleges hatályú szabályozást eredményezett, ezért a cég január végén alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Álláspontjuk szerint a visszamenőleges hatály és a bizalomvédelem elvének esetleges sérelme olyan jogi kérdés, amely nem igényelne hosszadalmas bizonyítási eljárást. Az Alkotmánybíróság legfrissebb adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az idei első negyedévben lezárt ügyek átlagos elintézési ideje megközelítette a 450 napot.

„A gazdaságban a jogszabályi kiszámíthatóság és az idő a legfontosabb tényezők közé tartozik. A tőkeigényes beruházások elindításának alapfeltétele a stabil szabályozási környezet, így a jogszolgáltatás jelenlegi, statisztikákkal is igazolt lassúsága rendszerszintű kockázatot jelent a piac számára” – írta a Portfolio kérdéseire adott válaszaiban Bényi.

Az ügyvezető szerint a késedelmek egyik fő oka az, hogy az új ügyek száma a korábbi időszakhoz képest megduplázódott. Úgy véli, a piaci bizalom helyreállítása „nem politikai, hanem szigorú piacvédelmi érdek, amelyhez elengedhetetlen az intézményi keretek azonnali reformja”.

Bényi Szabolcs Tamás szerint a felhalmozódott ügyhátralék felszámolása és a döntési idők jelentős csökkentése valószínűleg csak az alkotmánybírói létszám növelésével érhető el. Álláspontja szerint a kapacitásbővítés lehetővé tenné, hogy a normakontroll-eljárások átfutási ideje legfeljebb 60–90 napra csökkenjen.

Az ügyvezető úgy látja, hogy hatékony intézményi garanciák nélkül a jogállamiság és a tőkebiztonság nem tud érvényesülni. Véleménye szerint a gyors és átlátható jogszolgáltatás hiánya hosszabb távon akár a hazai beruházások leállásához is vezethet.