A parlament 137 igen, 46 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges törvénymódosításokat – írja a Telex. A jogszabály célja a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javítása.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter korábban közölte, hogy az országos közlekedésszervező működése a több magyar városban már alkalmazott modellre épül. Budapesten ezt a feladatot a BKK látja el, de Kecskeméten is működik olyan társaság, amely a közösségi közlekedés megszervezéséért, a szolgáltatások megrendeléséért és ellenőrzéséért, valamint a menetrendek és tarifák kialakításáért felel.

A miniszter szerint az új szervezetre azért van szükség, mert 2033-tól az Európai Unió minden tagállamában megszűnnek a vasúti közlekedési monopóliumok, és a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat versenyeztetni kell. Mint írta, a budapesti rendszerhez hasonlóan a szolgáltatást több piaci szereplő is elláthatja majd, miközben a menetrendekről és a tarifákról továbbra is kizárólag az állam dönt.

Az országos közlekedésszervező létrehozásának terve nem előzmény nélküli. Vitézy másodszor alapít ilyen szervezetet, miután 2022 májusában, még a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedési államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Közlekedési Központot. A szervezetet később a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium megszüntette, és a központ által kezelt közlekedési projektek többsége is leállt.

Az elfogadott törvény egy új állami társaság megalapításáról is rendelkezik, amely egyelőre országos gördülőállomány-kezelő társaság néven jön létre. A cég feladata lesz a tervezett 1,8 milliárd eurós uniós forrásból megvalósuló járműbeszerzések lebonyolítása.

Vitézy Dávid szerint az új HÉV-szerelvények és InterCity-motorvonatok egy száz százalékban állami tulajdonú társasághoz kerülnek majd, amely azonos feltételekkel biztosítja a járműveket a vasúti személyszállításért versenyző szolgáltatóknak. A miniszter ezt egy állami vonatlízingmodellként írta le, amelyben a járművek nem az egyes vasúttársaságok, hanem a külön állami cég tulajdonában lesznek.

A miniszter közlése szerint a két egymással összehangolt intézkedés lehetővé teszi 42 új HÉV-szerelvény beszerzését a H5, H6 és H7 észak–déli agglomerációs vonalakra, emellett pedig legalább 35 új InterCity-motorvonat vásárlását is.