100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, május 22-jén megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Közel egyhetes szabadság után visszatérve egyből rám esett a nemes feladat, hogy összefoglaljam egy olyan hét híreit, amelynél csak úgy kapkodtuk a fejünket a történések miatt. Kiemelendő a 170 éves közraktár, amely most legalább részben megmenekülhet, köszönhetően cikksorozatunknak és szegedi polgárok kiállásának.
De azért lesz szó másról is, többek között az örökzöld téma, a BYD, valamint az egyetem körüli ügyek kapcsán is közöltünk cikkeket. Nézzük hát részleteiben is a május 15–21. közötti fontosabb történéseket.
1. Társadalmi nyomásra felfüggesztették a 170 éves szegedi Közraktárak bontását
A Szegedi Tudományegyetem csütörtök délután közleményben jelentette be, hogy felfüggesztik a Tisza-parti, a XIX. század közepén épült MÁV-közraktárak bontási munkálatait. A döntés egy hét sajtónyilvánosság, szakmai megszólalások, közel 70 szegedi értelmiségi nyílt kiállása és egy civil petíció után született, miközben a két raktárépület közül a kisebbet, a 120 méter hosszút az egyetem már nagyrészt elbontatta.
Az SZTE levélben kéri az önkormányzatot, hogy vizsgálják felül a területre vonatkozó építési szabályzatot. Másrészt kezdeményezik az egyeztetést Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel mind a közraktárak, mind a harmadik híd egyetemi szempontjai kapcsán.
Az ügy azzal robbant be, hogy a Szegeder megírta, az SZTE nem vizsgálta meg külön a közraktárak örökségvédelmi értékét, pusztán elfogadta a tervező nyilatkozatát a jogi védettség hiányáról. Ez persze jogilag rendben van, de nem is ez volt a kérdés az elmúlt másfél hétben. A bontást T. Szabó Csaba történész erkölcsi és műemlékvédelmi hibának nevezte, európai pozitív példákra hivatkozva, de Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense is megszólalt az ügyben. Arról is írt Szűcs Dániel kollégám látványtervekkel illusztrálva, hogy mégis mihez lehetne kezdeni pár öreg raktárral egy egyetemi városrészben.
2. Nyomozás indult a BYD-gyár építkezése miatt
Környezetkárosítás gyanúja miatt indított nyomozást a szegedi BYD-beruházás ügyében a rendőrség. Az ügy előzménye, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal feljelentette a gyárat, mert a BYD nem tett eleget a kiadott környezetvédelmi előírásoknak.
A háttérben egy olyan gyanú áll, miszerint a beruházási területről kitermelt, a szennyezettségi határértéket meghaladó alkil-benzol-tartalmú földet több külső helyszínen rakták le. Ez azért problémás, mert az alkil-benzol különböző ipari folyamatokban és üzemanyagokban is előforduló szerves vegyületcsoport, amely bizonyos koncentráció felett környezetkárosító hatású lehet.
A BYD szerint a szegedi üzem építése alatt folyamatosan és aktívan együttműködtek az illetékes hatóságokkal, és minden esetben az előre meghatározott eljárásoknak megfelelően. A folyamatban lévő vizsgálatokat nem kívánták kommentálni, ugyanakkor hozzátették, továbbra is együttműködnek a magyar hatóságokkal a szegedi gyárépítési projekt valamennyi vonatkozásában.
3. Az egyetemet ért kritikák
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumi elnöke bár úgy gondolja, a modellváltással az egyetem dolgozói jobban jártak, beismerte, hogy számos fejlesztés, amivel a lépés mellett érveltek, elmaradt. Szabó arról is beszélt, hogy szerinte nem összeférhetetlen a politikai szerepvállalás egyetemi tisztségviselőként, ugyanakkor ő maga több dolgot másként csinált volna.
Mindezzel az intézmény vezetésével szembeni kritikákra reagált. A Veritas Virtus Libertas (VVL) egyetemi polgári csoportosulás ugyanis többbek között a modellváltás és a Fideszhez való közelség miatt bírálta a vezetést és Fendler Judit kancellárt. A szervezet azt is írta, Fendler elkezdte építeni azt a narratívát, hogy ő és a családja hónapok óta a Tiszát támogatta, miközben az egyetemi vezetés évek óta kiáll a Fidesz mellett. A Szegedernek a kancellár azzal reagált, hogy „semmiféle narratívát nem építek”.
Időközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is posztolt egy olyan esetről, hogy 2024-ben az SZTE egy bált rendezett, amely szerintük fényűző volt, de arról nem tudni, a bevételt aztán mire fordították, a vezetés pedig megpróbálta eltüntetni a nyomokat. Az egyetem vezetése szerint azonban a MOK közleménye inszinuáló, az intézményt és annak vezetőit rossz színben bemutató állításokat tett, amiket közleményben tételesen tagadtak.
4. Mégsem szűnt meg teljesen a SzegedMa
Kiderült, hogy nem szűnt meg teljesen a SzegedMa, miután több forrásból úgy értesültünk, hogy a Mediaworks bezárja a kormányközeli hírportált. Az oldal azóta újra frissülni kezdett, de a jelek szerint már nem önálló szerkesztőségi tartalommal: az új cikkek többsége rövid, helyi témájú összefoglaló, amelyek a Délmagyarország cikkeire irányítják tovább az olvasókat.
A SzegedMa az elmúlt napokban például külön cikkben írt egy Mars térnél átvonuló kacsacsaládról, Kónya Zsófia visszavonulásáról és a szegedi „vágatlan május” részleteiről is. Ezek a cikkek saját szerzőik neveivel jelennek meg, de a szöveg végén jellemzően az áll linkelve, hogy további részletek a delmagyar.hu-n olvashatók.
5. Magas arzén- és ammóniumtartalmat mért egy újszegedi lakos a csapvízben
„A legfrissebb ivóvízminőségi adatok alapján rendkívüli vizsgálat elrendelésére nincs szükség” – ezt írta a Szegedi Vízmű Zrt. a Szegedernek azután, hogy egy újszegedi lakos a Redditen arról számolt be, egy független laborvizsgálat során az otthoni csapvízben határérték feletti ammónium- és arzéntartalmat mértek. A társaság állítja, az ivóvíz minőségét a hatályos jogszabályok és a népegészségügyi hatóság által jóváhagyott önellenőrzési terv alapján rendszeresen ellenőrzik havonta több alkalommal, tavaly még többször is megtették ezt az előírtnál.
A Vízmű szerint az újszegedi minták arzéntartalma eddig minden esetben megfelelt a jogszabályi határértéknek. A társaság szerint a 2025-ben mért éves átlagos arzénkoncentráció Szegeden 0,007 mg/l volt, miközben a határérték 0,010 mg/l. Az ammónium jelenlétével kapcsolatban azt írták, a térség mélységi vízadó rétegeinek természetes földtani adottságai miatt ismert jelenségről van szó, amely nem friss szennyezésből ered.
A társaság szerint a hálózatban mért nitrit- és nitrátértékek továbbra is alacsonyak, vagyis nem tapasztalható olyan folyamat, amely az ammónium átalakulására utalna, a mért értékek pedig „az emberi egészségre nem jelentenek veszélyt”. A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízvizsgálati eredményeket jelentősen befolyásolhatja a mintavétel módja, körülményei, illetve a házi vízhálózat állapota is, ezért szerintük megbízható és összehasonlítható eredmények elsősorban szabványos, akkreditált mintavételi és laboratóriumi eljárásokkal biztosíthatók.
A hét képe
Elkezdődött a város egyik legfontosabb programsorozata, a Borfesztivál és a Hídivásár, amelyekkel Szeged napját, a település szabad királyi várossá válásának 307. évfordulóját is ünnepeljük. Ennek alkalmából választottam most egy, az ünnepi készülődésről készült képet, melyet Bálint András kollégám lőtt a minap.
Ezek történtek még
- Legalább másfél milliárdot toltak egy műemléki szegedi épületbe, aminek felújítása félbemaradt: mégsem itt nyitják meg a szerb gimnáziumot
- Szétszakadt az autó, olyan gyorsan mentek a Bertalan-hídon, a szegedi tragédia után szigoríthatnak az extrém gyorshajtók büntetésén
- Módosítanák a földtörvényt és felülvizsgálják a várost bűzzel elárasztó ATEV működését Vásárhelyen
- Egyelőre szkeptikusak az alföldi gazdák, hogy mit tud tenni a kormány az aszály ellen
- Egy sándorfalvi férfi is felkerült az Európa legkeresettebb bűnözőit felsoroló „EU Most Wanted” listára
- Kikerültek a látványtervek, ötszintes társasház épül a lebontott Rózsafa söröző helyén
