Az Európai Parlament elé került a szegedi BYD-gyár építésénél feltárt, állítólagos munkavállalói visszaélések ügye egy nemzetközi jogvédő szervezet vizsgálata nyomán – írja a CNBC. A beszámoló szerint ez az első eset, hogy az Európai Bizottság elé kerül egy kínai tulajdonú, az Európai Unióban gyártó autóipari vállalathoz köthető ilyen jellegű vád.

A New York-i székhelyű China Labor Watch április 14-én közzétett jelentése alapján a kivitelezésben részt vevő alvállalkozók több ezer dolgozót foglalkoztattak heti hét napon át, napi 12 órát meghaladó műszakokban. A szervezet 50 munkást kérdezett meg, és 2025 októbere óta három alkalommal járt a helyszínen.

A 2000-ben alapított, munkakörülményeket vizsgáló amerikai nonprofit szervezet az eredményeket megosztotta uniós döntéshozókkal, majd három európai parlamenti képviselő hivatalosan is kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a magyarországi helyzettel kapcsolatban. A CNBC szerint korábban nem került hasonló ügy uniós szintű vizsgálatba kínai autógyártó kapcsán.

A jelentés azt a februári esetet is felidézi, amikor egy munkás életét vesztette a gyár területén egy darubaleset során. A szervezet alapítója, Li Csiang arról beszélt, hogy a dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján további halálesetek is történhettek. Hozzátette, hogy a munkások egy része nem rendelkezett megfelelő vízummal és egészségbiztosítással, ami az ellátás hiányosságaira utal. Az Országos Mentőszolgálat a CNBC-nek azt közölte, hogy február 1. óta tizenkétszer riasztották őket a helyszínre, és egy halálesetet regisztráltak.

A jelentésben szereplő egyik alvállalkozó, az AIM Construction Hungary a Jinjiang Construction Group leányvállalata, amely korábban egy brazíliai BYD-gyárnál kirobbant botrányban is érintett volt. A brazil hatóságok akkor „a rabszolgasághoz hasonló” körülményeket állapítottak meg. A BYD 2024 decemberében azt közölte, hogy megszüntette az együttműködést a cég brazil leányvállalatával.

A China Labor Watch szerint ugyanakkor a magyarországi beruházásnál a Jinjiang-csoport egy másik leányvállalata kapott megbízást. A szervezet egy mintaszerződést is megvizsgált, amely szerint a dolgozókat akár Brazíliába vagy Törökországba is áthelyezhették volna, ahol a BYD szintén gyárakat épít.

A magyar igazságügyi minisztérium cégadatai szerint az AIM Construction Hungary korábban China Jinjiang Construction Hungary néven működött. A BYD és az érintett vállalatok nem válaszoltak a CNBC megkeresésére, és az uniós hatóságok sem adtak ki hivatalos reakciót.

A jelentés szerint a dolgozók – többségükben kínai munkások – csak rossz idő esetén pihenhettek, a vezetők pedig a 2026 januárjára tervezett gyártásindítás miatt siettették az építkezést. Li Csiang szerint „nem engedték, hogy a munkások elhagyják a területet”.

A szervezet úgy látja, a kivitelezők pénzügyi eszközökkel tartották a helyszínen a dolgozókat: volt, akinek csak hat hónap után ígértek ingyenes hazautat, mások bérének egy részét visszatartották, vagy már érkezés előtt különböző díjakat számoltak fel nekik.

A jelentés szerint a munkásokat arra utasították, hogy az ellenőröknek azt mondják, heti öt napot, napi nyolc órát dolgoznak, egy óra túlórával. A tényleges munkarend azonban sérthette a magyar munka törvénykönyvét, amely napi nyolc órában és heti legfeljebb 48 órában határozza meg a munkaidőt, és a körülmények a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunka-definíciójához hasonlíthatók.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt közölte, hogy a hatáskörében megtette a szükséges lépéseket az ügy kivizsgálására. A BYD korábbi, brazíliai ügye már politikai következményekkel járt: a munkafelügyelet vezetőjét leváltották, miután a céget feketelistára tették, amit később bíróság ideiglenesen megsemmisített.