A QS brit egyetemi rangsorkészítő szerdán közölte legfrissebb tudomány- és szakterületi listáját. A Szegedi Tudományegyetem ismét első lett a magyar egyetemek közül a gyógyszerészet és gyógyszertudományok, valamint a biológiai tudományok szakterületen.

A világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége az idei felmérésében 100 ország több mint 1700 intézményét hasonlította össze 5 tudományterületen és 55 szűkebb szakterületen.

Az SZTE 3 tudományterületen és 7 szakterületen ért el helyezést, mindegyik esetében dobogós lett magyarországi viszonylatban. Mindez nem meglepő, hiszen tényleg csak a világ legjobbjait jegyzi a QS, így jellemzően néhány magyar egyetem került fel stabilan egy-egy kategóriában a listára – többek között a fővárosi Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy a Debreceni Egyetem.

A Szegedi Tudományegyetem idén az élet- és orvostudományok tágabb kategóriáján belül két területen is kiemelkedett a hazai egyetemek közül. A legjobb helyezést érte el a biológiai tudományok szakterületen, és holtversenyes hazai első pozícióval büszkélkedhet a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen.

Világviszonylatban a 451–500. helyet tudhatja magáénak az SZTE az élet- és orvostudományok tudományterületi kategóriában, holtversenyben a Debreceni Egyetemmel. Itt a Semmelweis a 291. helyezett lett. A tudományterületen belül a gyógyszerészet és gyógyszertudományoknál a 251–300. hely, a biológiai tudományoknál a 451–500. hely jött össze az SZTE-nek. Előbbinél a Semmelweis előzte a szegedi intézményt, utóbbinál viszont első lett magyar viszonylatban.

Az orvostudományi szakterületen a 401–450. pozícióban, a mezőgazdaság és erdészet kategóriában pedig a 401–475. helyen végzett globálisan az SZTE. Míg előbbiben szintén a Semmelweis, utóbbiban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem előzte a magyarok közül.

A Szegedi Tudományegyetem a bölcsészet- és társadalomtudományok kategóriában globálisan megtartotta a 451–500. helyezését, itt egyedül az ELTE előzte a 301. helyen. A természettudományoknál az 501–550. kategóriába került a szegedi intézmény, ahol az ELTE és a BME előzött. Ennek alkategóriájában, a kémia szakterületi rangsorban a BME került az  501–550. helyezett SZTE elé. A szegedi egyetem a matematikai listán tartotta tavalyi 501–600. nemzetközi pozícióját, az ELTE-t és a BME-t követve.

A fentieken túl a számítástudományok és informatika szakterületi listájára is felkerült a dél-alföldi intézmény, méghozzá a 651–700. kategóriába. Itt szintén az ELTE és a BME előzött.

A QS öt fő mutatót használ a kiválósági rangsorok összeállításához. Az egyetemek helyezései több mint 200 ezer munkáltató és akadémikus felmérésekre adott válaszain alapulnak, továbbá az egy publikációra jutó hivatkozások száma, a Hirsch-index, illetve a kutatási együttműködések nemzetközi sokszínűsége és eredményessége is meghatározó szempont.