Súlyos munkaügyi hiányosságokat és a kényszermunka gyanúját azonosította a China Labor Watch a szegedi BYD-gyár építkezésén, és panaszt tett a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnál – írta meg a Magyar Hang. A kínai dolgozók körülményeit világszerte rendszeresen ellenőrző, 2000-ben létrejött magánszervezet részletesen vizsgálja a kínai elektromosautó-gyárak építkezését.

„2025 szeptemberében panaszt kaptam egy kínai munkástól, aki a BYD szegedi építkezésén dolgozott. Azt jelezte, hogy bár a cég eredetileg azt ígérte, hat hónap után hazamehet, a munkáltató többször elhalasztotta a hazautazását az építkezési határidők miatt. Elmondta azt is, hogy ha saját döntéséből térne vissza Kínába, vízdíjat, közvetítői díjat és repülőjegy-költséget kellene fizetnie. Ezen felül a havi fizetése egy részét is visszatartották” – mondta a lapnak Li Qiang, a szervezet igazgatója.

A New York-i székhelyű China Labor Watch 2024 októbere és decembere között vizsgálódott Magyarországon, kétszer járt Szegeden, és mintegy ötven munkavállalót kérdezett meg. Megállapításaik szerint a feltárt problémák nem egyediek, hanem több alvállalkozónál és munkakörben is megjelentek, ami szerintük strukturális hiányosságokra utal a munkaerő-kezelésben.

A panasz szerint a munkások gyakran nem tudták, milyen feltételek mellett dolgoznak, és mikor számíthatnak pihenőnapra. Több beszámoló alapján heti hét napon végezték munkájukat, szabadnap és ünnepnap nélkül, napi 9–12 órában, így a heti munkaidő meghaladta a 48 órás maximumot, az éves túlóra pedig a 400 órás törvényi korlátot, egy esetben az 1200 órát is.

A munkások egy része arról számolt be, hogy napi 9,5 órát dolgozott, de csak 9 órát fizettek ki, a fennmaradó időt más munkanapként könyvelték el. Többen jelezték, hogy nem kaptak részletes bérjegyzéket, a közvetítői díj visszatérítésére egy év után került volna sor, korábbi kilépés esetén pedig költségeket és büntetéseket kellett volna viselniük.

„A magyar jog szerint a külföldi állampolgároknak, akik teljes munkaidős vagy fizetett munkát végeznek, érvényes munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük, amely megfelel a tényleges munkavégzés jellegének és céljának. A beszámolók szerint azonban rövid távú üzleti vízummal léptek be Magyarországra, az érkezés napján nehéz fizikai munkát kaptak munkavállalási engedély nélkül. Többen üres szerződést írtak alá. Ez illegális foglalkoztatotti státuszba helyezi a munkásokat, kitéve őket letartóztatás vagy kitoloncolás kockázatának” – mesélte Li Qiang.

A China Labor Watch igazgatója szerint több munkás három hónapig elhúzódó bértartozásról számolt be. „Sokan féltek felmondani, mert tartottak attól, hogy nem fizetik ki a pénzüket. Többen azt jelentették, hogy a bérük 20–30 százalékát csak hazatérésük után kapták meg, írásos elszámolás nélkül. A munkások arról is beszámoltak, hogy előzetes oktatáson utasítást kaptak, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával állítsák, heti öt napot, napi nyolc órát, plusz egy túlórát dolgoznak” – tette hozzá.

A szervezet szerint az ilyen gyakorlatok adósságalapú kényszerhelyzetet teremthetnek, és sérthetik a tisztességes foglalkoztatás magyarországi követelményeit. Több munkás a megtorlástól tartva nem mert panaszt tenni, attól félve, hogy elbocsátás vagy bérvisszatartás éri őket.

A Magyar Hang kérdésére a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közölte, hogy közérdekű bejelentésként kezeli az ügyet, és a Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály vizsgálatot indított, a vizsgálat lezárásáig azonban nem adnak további tájékoztatást.

A lapnak nemrég egy ott dolgozó magyar szakember is munkavédelmi hiányosságokról számolt be. Fotókat és videókat is bemutatott a szerinte veszélyes helyzetekről. Tapasztalatai szerint a területen sárba ragadt munkagépek, az útról lecsúszott markolók, verekedő munkások és csomagtartóban utazó dolgozók is előfordultak.

A Magyar Narancs azt írja, Magyar Gyáripari Szakszervezet néven új dolgozói érdekvédelmi szervezet jött létre Szegeden, amelynek működése során a munkáltatók nem ismerhetik meg a tagok kilétét. A kezdeményezésről a lapnak Radics Gábor számolt be, aki korábban a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökeként vált ismertté.

Bár a tagok és a jelentkezők magyarok, a szakszervezet mindenkit szívesen lát, aki Magyarországon lévő munkáltatónál dolgozik, akármilyen jogviszonyban, tehát nem csak magyar állampolgárokat. A szegedi BYD autógyár még nem működik ugyan, sok dolgozót vettek már fel, köztük olyanokat, akik korábban is autóipari cégeknél dolgoztak – jegyezték meg.