Átlátszó: 23 várólistás beteg halt meg Szegeden, mielőtt megműtötték volna

23 térdprotézisre váró beteg halt meg Szegeden azelőtt, hogy sorra került volna – állítja az Átlátszó cikke. A portál tudomása szerint erre a beavatkozásra csak 2028-ra ad időpontot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), és az egészségbiztosító adatai szerint a ténylegesen elvégzett műtétek száma jóval alacsonyabb, mint amit az egyetem közölt.

A protézisre váró, jellemzően 60 év feletti páciensek minden lépésnél fájdalmat éreznek, mivel a porc kopása miatt járás közben egyre inkább összeérnek a csontjaik. Egy átlagos felnőtt napi 2–6 ezer lépést tesz meg, vagyis ennyiszer szembesül a fájdalommal, ami jelentősen rontja az életminőséget.

A műtétekhez kapcsolódó várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vezeti. A Dél-Alföldön Kecskeméten, Gyulán, Békéscsabán, Szegeden és Kiskunhalason végeznek ilyen beavatkozásokat. A cikk írásakor Szegeden az elmúlt hat hónap alapján számított átlagos tényleges várakozási idő 235 nap volt, míg Békéscsabán 68, Kecskeméten pedig 118 nap, ami önmagában nem tűnne kirívónak.

A várólista alapján azonban nehéz reálisan tervezni. A lap közérdekű adatigénylést nyújtott be a NEAK-hoz, amelyben azt kérdezte, hogy 2022-től a dél-alföldi intézményekben hány beteget láttak el térdprotézisműtéttel, illetve hány beavatkozást halasztottak el kapacitáshiány miatt. A válasz szerint 1019 munkanap alatt Szegeden 1572 beteget láttak el normál módon.

Ugyanebben az időszakban Szegeden 4245 beteg szerepelt a várólistán. Kecskeméten 3164-en voltak a listán, közülük 2135 beteg jutott el a műtétig normál ellátásban, ami az arányok alapján kedvezőbb helyzetet mutat, mint a szegedi adatok.

A NEAK számai szerint Szegeden munkanaponként átlagosan 1,5 térdprotézisműtétet végeztek. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen új beteg sem kerülne fel a várólistára, akkor is közel hét évre lenne szükség annak ledolgozásához. Az egyetem ugyanakkor ennél magasabb műtétszámról számolt be.

A „normál módon ellátott” kategória a NEAK adatbázisában azokat a betegeket jelenti, akik a várólistára kerülést követően a tervezett, rendes ellátási rend szerint kapták meg a műtétet. Ezek nem sürgősségi vagy soron kívüli beavatkozások, hanem a kórház saját kapacitásán belül, kivárással elvégzett műtétek.

Az SZTE azt állítja, hogy a kérdéses időszakban 2557 térdprotézis műtétet végeztek az 1572 helyett. „Az általunk megadott összes eset közfinanszírozott eset volt, melyet az SZTE jelentett a NEAK felé és azok finanszírozását megkapta. Az eltérés okát nem ismerjük – javasoljuk, hogy a kapott adatok birtokában szíveskedjen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt megkeresni” – reagáltak a lap megkeresésére. A szerkesztőség ezt többször megtette, azonban az állami szerv nem válaszolt a megkeresésekre.

Az SZTE szerint korábban átlagosan napi 1,8 térdprotézisműtétet végeztek, beleértve a normál, előrehozott és sürgős eseteket, míg 2025-ben ez munkanapokra számolva napi háromra emelkedett. Volt azonban egy visszaesés a számokban ebben az évben, amelyet a gyermekklinika műtőinek teljes körű modernizációja miatti kapacitáskieséssel magyaráztak. Ezt az Újklinikán pótolták.

Az egyetem az Átlátszónak azt is jelezte, hogy a térdprotézisműtétek száma fokozatosan emelkedik, amit a hatékonyság javulása, az ortopédia és traumatológia összevonása, valamint 2025 második felétől a robottal végzett műtétek bevezetése segített elő. A várakozási idő átlaga 2022-ben még 200 nap volt, 2025-re 169 napra csökkent.

Az SZTE közlése szerint 2026. január 6-án a legutolsó kiadott műtéti időpont 2028. március 14-re szólt, ami 14 hónapot, illetve 300 munkanapot jelentett, és ekkor 1357 beteg szerepelt a várólistán. Az egyetem szerint a betegek nem egyenletesen töltik meg a műtéti napokat, és sokan saját preferenciáik miatt kérnek későbbi időpontot.

Az úgynevezett elektív műtétek esetén van erre lehetőség, ezek olyan tervezett beavatkozások, amelyek nem sürgősségi ellátás keretében történnek. Ilyenkor a beteg állapota indokolja a műtétet, de annak időpontja ütemezhető. Bár nem életmentő beavatkozásokról van szó, a halogatás jelentős fájdalmat és életminőség-romlást okozhat.

Az SZTE a hosszú várakozást részben a betegek döntéseivel magyarázta. Közlésük szerint sok esetben a beteg eláll a műtéttől, máshol végezteti el, vagy élethelyzete miatt későbbi időpontot kér, amit a pillanatnyi kimutatások nem tükröznek pontosan.

A NEAK kimutatásából ugyanakkor kiderül, hogy a vizsgált időszakban 976 esetben törölték a műtétet egyéb indokkal, ezek 77 százalékánál nem ismert a konkrét ok. Emellett 

56 beavatkozást kapacitáshiány miatt töröltek, és 23 beteg meghalt, mielőtt sorra került volna a műtét.

A lap egy 2023-as kérdőíves felmérésre hivatkozva felidézte, hogy a hosszú várólisták miatt egyre több beteg keres alternatív megoldásokat. Az elemzés szerint az ország szinte minden régiójában hosszú sorok alakultak ki a csípő- és térdprotézisműtétekre, a magánegészségügyben pedig akár több százezer vagy milliós költséget is jelenthet a gyorsabb ellátás.

Az Átlátszó szerint nem feltétlenül cáfolják egymást a NEAK és az SZTE adatai. Míg az egyetem éves átlagokat közölt, a NEAK várólistás adatai hat hónapra vonatkoznak, ezért alacsonyabb értékeket mutathatnak.