Elég kellemetlen, de bebábozódtunk – heti hírlevél #93

6. Vonat-rovat

„Elég kellemetlen” – ez a mondat mindent elmond a felújításra ácsingózó Szeged–Kiskunfélegyháza vasútról, ami kezd Szeged második „harmadik hídjává” válni. Korábban a Tisza Párt volt a bűnbak, amiért nem lehetett megcsinálni, aztán végül befogadta a hitelkérelmet az Európai Beruházási Bank, és úgy tűnt, indulhat beruházás. Eddig 2026-os kezdésről volt szó, Hegyi Zsolt MÁV-vezér szavaiból viszont úgy tűnik, csak jövőre vágnak bele a munkálatokba.

Nem ez az egyetlen szegedi vasutat érintő beruházás, ami elmaradt. Az ÁSZ még tavaly januárban kezdte el vizsgálni Lázár pályaudvar-plázásítási programját, amelyben a nagyállomás is megújult volna. A nyertes pályázók 99 évre kötöttek volna üzemeltetési együttműködést az állammal, de nem is ezzel volt a legnagyobb baja a számvevőszéknek, hanem azzal, hogy súlyos hiányosságok derültek ki.

De hogy a Háromharmadhoz hasonlóan itt is legyen a végén egy rózsaszín farok: van egy szerelvény, ami még akkor is pontos volt, amikor a legújabb IC-k késtek. Május elején ismét Szegedre érkezik a legendás „Bivaly”, a 424-es gőzmozdonysorozat egy túlélő példánya, hogy aztán visszazakatoljon a Nyugatiba.

Tovább a sztorira

1. Kissági bábszínháza 0–99 éves korig kötelező, utána erősen ajánlott

A jelmez lehet díszlet, a báb lehet gyerek, nagymama vagy filozófiai gondolatkísérlet tárgya, a koporsó lehet pottyantós budi – a szegedi bábszínházban bármi lehetséges. Nyár elején ennek a furcsa szakmának egy meghatározó képviselőjével, a szegedi színházigazgató Kiss Ágnessel volt alkalmam beszélgetni, aki Karinthy Frigyeshez hasonlóan „humorban nem ismer tréfát”.

A színpadon, a fotókon és az internetes bemutatkozókban bolondos, játékos, régies szóval élve „barboncás”. Megjelenése, beszéde és hozzáállása viszont intézményvezetőhöz méltó módon komoly, határozott és összeszedett. A munkahelyén „anyatigrisként” ismert bábos körbevezetett minket az bábszínházban, megmutatva az irodáját, a (nem annyira) nagytermet, és közben beszélgettünk az országúti kerékpározásról, a barátságokról, és arról is, mennyire máshogy élik meg a gyerekek az előadásokat.

Tovább a sztorira

3. Őzek nyomába eredtünk

A minap őzeket kapott lencsevégre az Erzsébet Ligetben a Szeged.hu fotósa, ott volt a nyomuk is a hóban, „mindenféle értelemben”, bár rejtély, hogyan találtak oda a lakott területekkel körbevett parkba. Az önkormányzati lap cikke nyomán mi is őzlesre mentünk Bálint András kollégámmal. Napfelkelte előtt érkeztünk a liget széléhez, de sajnos – vagy szerencsére – csak emberi, néha kutyanyomokat találtunk.

A Szegedi Vadaspark tapasztalatai szerint az állatok jellemzően nem maradnak tartósan a lakott területeken. A fagyos időben azért merészkedhettek be a városba, hogy élelemre leljenek, mivel a hótakaró ezt megnehezíti, itt pedig le van taposva vagy el van kotorva a hó, és a hőmérséklet is kedvezőbb. Valószínűleg megtalálták, amit kerestek, és rövidesen haza is térhettek. Azóta a hótakaró nagy része el is olvadt, így várhatóan egy darabig nem találkozunk velük.

Tovább a sztorira

Ezek történtek még

1. Elhunyt Szávay István, a Délmagyarország egykori újságírója, akinek szállóigévé vált kérdése – „Hogy állsz idővel?” – évtizedeken át a szerkesztőségi munkaszervezés része volt
2. Vissza a jövőbe: Megszűnik Szeged legrégebbi mozgólépcsője, sima lépcső lesz a helyén
3. Pár év múlva a szegedi távfűtési rendszer fele megújulóra állhat át
4. Több pénzt szánna a Homokhátságra a kormány, de Mórahalom ebből is kimaradhat
5. Eggyel több vonat jár ezentúl Szeged és Szabadka között
6. Hatvanmilliós fogás Röszkén: római és bizánci kincseket próbált Magyarországra hozni egy szír férfi, holott tavaly szigorított az EU
7. Jogerősen 14 év börtönt kapott a Feketesas utcai támadó, amit a bíróság még méltányosnak is tart, és nem véletlenül
8. Rózsaszínben és zöldben izzott az ég: Szegedről is látszott a sarki fény
9. Kisebb felújítások lesznek a nőgyógyászati klinikán, a gyermekklinika új műtője meg kész
10. Gyulán épül fel a Dél-Alföld következő McDonald’s étterme, eddig békéscsabára kellett átjárnia a helyieknek
11. Ha már Gyula: Szeged díszpolgára lesz Krasznahorkai László Nobel-díjas író

5. Úri hotelek nemcsak az Úri utcában

Múlt héten a makói Úri utcában, a Hagymatikum fürdőtől mindössze 700 méteres sétára ünnepélyes keretek között megnyílt a Boutique Hotel LuDo, amely a város második négycsillagos szállodája. Nem egy teljesen új épületről van szó, az eddig apartmanhotelként működő szálláshely kategóriaváltáson esett át.

Ennek apropóján Legény Dániel kollégám megnézte, mi a helyzet Szegeden, és térképre tette a város legmagasabb csillagfokozatú szálláshelyeit. Csongrád-Csanád vármegyében jelenleg 19 darab négycsillagos, hotel minősítésű szálláshely található. Ebből egy–egy Mórahalmon, Szentesen és Hódmezővásárhelyen, immár kettő Makón, 14 pedig Szegeden. Ez utóbbi szám a hazai vidéki városok közül is kiemelkedő, habár a legmagasabb, ötcsillagos minősítésű szálláshelyből egy sincs a dél-alföldi megyeszékhelyen.

Tovább a sztorira

A hét képe

A színészek hálás portréalanyok, árnyaltabb azonban a helyzet a bábosoknál, akik az érzelmeiket a tárgyakra projektálják. Kisságiról persze így is jó képek készültek az interjúnk során, ami az igazgató és Wilhelm Laura fotós közös érdeme. Az általam választott fotó sötét és kontrasztos, mégis vidám és életteli, ami részben azért lehet, mert Ági számára kedves bábról van szó, de a kissé ferde vonalak is egy kis játékosságot csempésznek bele. Talán az is benne van, hogy eddigre már megtanultam jól irányítani a vakut, amit Laura a kezembe nyomott.

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, január 23-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók!

Mozgalmas és „elég kellemetlen” héten vagyunk túl, nem úgy, mint az öreg lépcső a Nagyáruházban, ami egy ideje már nem mozog, és lassan el is bontják. Írtunk vonatokról és állomásokról, készítettünk egy maratoni portrét egy izgalmas szegedi személyiségről, a háborús plakátok elől pedig a ligetben bújtunk el, ha a nádasban már nem lehet.  

4. Viszlát, eldugott mólók

A Vértó partján van egy móló, aminek a lejáróját annyira benőtte a nád, hogy sokan nem is tudtak a létezéséről. Szinte törzshelyemmé vált a diszkrét, de tágas szentély, ahonnan mindig egy újabb arcát mutatta a tó. Egy nap hazafelé tartva arra lettem figyelmes, hogy szinte az egész területen eltűnt a nádas, csak néhány foltban hagyták meg a növényzetet, így bármelyik partról belátni az összes mólót.

Persze tudtam, hogy ez nem emberiség elleni bűn, hanem igenis szükség van a terület karbantartására, de azért megkérdeztem erről a fenntartó Vízművet és egy természetvédelmi szakembert is. Mint mondták, fagyban sokkal egyszerűbb learatni a nádat, ami a madarak költési időszakáig úgyis visszanő. Vannak persze korai fészkelők, mint például a gyönyörű barkós cinege, más fajok pedig a régi nádat szeretik, nekik hagytak meg néhány tövet.

Tovább a sztorira

2. Mit tehetek, ha nem akarok háborús vagy tisza-adós plakátokat látni?

Egy 444-cikk szerint meglepően gyorsan és egyszerűen el lehet tüntetni a településeken belüli uszító politikai hirdetéseket, ezért kérdeztünk meg több alföldi ellenzéki önkormányzatot, hogy próbálkoznak-e ezzel. Mosonmagyaróvárhoz hasonlóan Szentesen is szerződéssel tiltják meg a háborús tematikájú plakátok kihelyezését, míg például Algyőn eleve nem is voltak ilyenek.

Márki-Zay Péter vásárhelyi polgármester elmondta nekünk, hogy náluk egyáltalán nincs is önkormányzati tulajdonú hirdetőfelület. Szegeden sem sok, ezeken a helyeken pedig eddig sem jelentek meg fideszes vagy kormányzati plakátok, és továbbra sem fognak. Cikkünkben annak is utánajártunk, hogy jogszerű-e kampányidőszakon kívül plakátolni vagy hamis információkon alapuló reklámokat közzétenni, és hogy milyen jogi lehetőségeink vannak az ilyen köztéri hirdetések ellen.

Tovább a sztorira