Amennyiben felszabadulnak a jelenleg zárolt uniós fejlesztési források, megvalósulhat a Szegedi Tudományegyetem Öthalmi Campusára tervezett, közel 700 férőhelyes új kollégium. Erről nyilatkozott a Szeged.hu-nak Szabó Gábor, aki szerint ez ma már reális lehetőség.

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint az SZTE a kollégiumi kapacitások alacsony száma miatt versenyhátrányba került más magyar egyetemekhez képest, mivel a felvételizők egyre inkább figyelembe veszik, mely intézmények tudnak kollégiumi elhelyezést biztosítani. Közel 25 ezer hallgatóra jelenleg kevesebb mint 3900 kollégiumi férőhely jut. A 700 fős épület ugyan nem oldaná meg a férőhelyhiányt, de jelentős előrelépést jelentene.

Már évekkel ezelőtt beszámoltunk a lézerközpont körüli Science Park egyetemi részébe tervezett Öthalmi Campus beruházásról, amely egy hétszintes, pincével rendelkező, „U”-alakú épület lenne. Ki is írták rá a feltételes közbeszerzést 2024-ben, ami akkor lépett volna életbe, ha megjön a pénz. Szabó szerint a Nemesi Pál-féle Ferroép által elnyert, közel 14 milliárd forintos tender kapcsán még kormányzati ígéret volt, miszerint a beruházást a központi költségvetés finanszírozza.

A kormányzati finanszírozás azonban nem jött meg, mivel 2022 augusztusában Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter a szegedi kollégiumot is levette a kormány beruházási listájáról. A másik lehetőség az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásai voltak, amiket a jogállamisági viták miatt befagyasztottak. Ezeket a pénzeket most feloldják a Tisza-kormány alatt, így megnyílhat a lehetőség a kivitelezés előtt, a beruházás ugyanis részletesen elő van készítve.

A Szegedi Tudományegyetemen a kollégiumi férőhelyek bővítésének legnagyobb akadálya hosszú ideje a beruházáshoz szükséges források hiánya Szabó szerint. Az egykori rektor elmondta, az intézmény annak idején nem vágott bele a PPP-konstrukcióba, mert kedvezőtlennek ítélték. Később kiderült, az állam megtéríti az egyetemeknek az ebből a finanszírozási modellből származó veszteségeket, ám ezt akkoriban nem lehetett tudni.

Szabó Gábor arról is beszélt az önkormányzati portálnak, hogy az elmúlt évtizedekben más módokon is próbálták bevonni a magántőkét a kollégiumépítésbe, de számítások szerint ezek a beruházások csak a szegedi albérletáraknál magasabb kollégiumi díjakkal térültek volna meg. Felmerült államilag támogatott hitel igénybevétele is, ezek a kezdeményezések azonban nem kaptak kormányzati támogatást.